A cefaklór (INN: cefaclor) egy második generációs cefalosporin antibiotikum. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Cefaclorum néven hivatalos.
Hatásspektrum
Gram-pozitív kórokozók
- Staphylococcus aureus (beleértve a béta-laktamáz termelőket)
- Staphylococcus epidermidis (beleértve a béta-laktamáz termelőket)
- Staphylococcus saprophyticus
- Streptococcus pneumoniae
- Streptococcus pyogenes (A-csoportú streptococcusok)
A cefaklór hatástalan a meticillin-rezisztens Staphylococcusokkal szemben.
Gram-negatív kórokozók
- Haemophilus parainfluenzae
- Haemophilus influenzae (beleértve a béta-laktamáz termelő, ampicillin rezisztens törzseket)
- Moraxella (Branhamella) catarrhalis (beleértve a béta-laktamáz termelőket)
- Escherichia coli
- Klebsiella pneumoniae
- Proteus mirabilis
In vitro a cefaklór hatékonynak bizonyult még az alábbi kórokozók ellen is, de a klinikai hatékonyságát még nem bizonyították:
Gram-negatív kórokozók:
Citrobacter diversus, Neisseria gonorrhoeae
Anaerob kórokozók:
Propionibacterium acnes, Bacteriodes species (kivéve Bacteriodes fragilis), Peptococcusok, Peptostreptococcusok.
Hatástalan
Meticillin-rezisztens staphylococcusok, Pseudomonas fajok, Acinetobacter calcoaceticus, a legtöbb enterococcus, Enterobacter fajok, az indol-pozitív Proteusok, Serratia fajok, Morganella morganii, Providencia rettgeri.
Készítmények
Források
- Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 723–727. o. ISBN 978 963 9879 56 0
Cefalosporin antibiotikumok ( J01D) |
---|
Első generációs | |
---|
Második generációs | |
---|
Harmadik generációs | |
---|
Negyedik generációs | |
---|