Cauchy-féle integráltétel

A Cauchy-féle integráltétel (vagy másként a komplex analízis főtétele) a komplex analízis alapvető jelentőségű tétele. Azt mondja ki, hogy egy egyszeresen összefüggő tartományon értelmezett komplex deriválható függvény zárt görbe mentén vett integrálja 0.

A tétel állítása

Legyen nyílt halmazon értelmezett komplex differenciálható függvény, egyszeresen összefüggő zárt és korlátos halmaz és legyen olyan rektifikálható zárt görbe, mely határát paraméterezi. Ekkor

A tételt először Cauchy bizonyította abban a formában, hogy feltette, parciális deriváltjai folytonosak. Később Goursat igazolta, hogy ez a feltétel elhagyható. Goursat eredménye azért volt áttörés a komplex analízis történetében, mert kiderült, hogy a fenti tétel segítségével igazolható, hogy minden nyílt halmazon komplex differenciálható függvény deriváltja folytonos, sőt minden ilyen függvény analitikus, azaz végtelenszer differenciálható és Taylor-sora előállítja magát a függvényt. A nyílt halmazon komplex differenciálható függvények elméletében tehát elegendő a végtelen helyett egyetlen differenciálhatósági osztállyal foglalkozni.

Példa és ellenpélda

Ha egy komplex függvénynek van primitív függvénye, akkor a Newton–Leibniz-tétel miatt ennek minden zárt görbére vett integrálja nulla. Például

Primitív függvénye

tehát minden a 0-t fel nem vevő görbére:

hiszen .

A Cauchy-tétel azt mondja, hogy a körintegrál nulla volta akkor is bekövetkezhet, ha nincs feltétlenül a komplex függvénynek primitív függvénye, de reguláris és egyszeresen összefüggő tartományt hurkol körül a zárt görbe. Az

függvénynek nincs globális primitív függvénye (hisz a logaritmus lenne az, ami a komplexeken nem egyértékű), ám reguláris és ha a nullát körül nem hurkoló görbére vesszük az integrálját, akkor az Cauchy tétele szerint nulla lesz. Például

mert itt a görbe a középpontú, egységsugarú körív, míg

ahol és ugyanannak a pontnak a logaritmus egymást követő két Riemann-levelén paraméterezett alakja.

Hivatkozások