A C-dúr a törzshangsor /zongorabillentyűzeten nézve C-től kezdve C-ig a fehér billentyűk/ amelynek az alaphangja C és továbbá tartalmazza a D, E, F, G, A és H hangokat. Ez a skála C hangtól C hangig tart. A hangsor nem rendelkezik módosított hangokkal. Két kivétellel hangjai egész hang távolságra vannak egymástól, két kivételt képez az E és F, illetve a H és C. Ezek között fél hang távolság van. Nincs előjegyzése. Az előjegyzésből lehet tudni, hogy az adott mű milyen hangnemben van.
A C-dúr skálát a diatonikus hangsorok alapjaként tekintik.[1]
A C-dúr alaphangja és a további hangjai között a következő hangközök találhatók:
A C és az egy oktávval magasabb C hang között értelemszerűen egy oktáv található.[1]
A C-dúr párhuzamos mollja az A-moll (Am).
Különböző hangszereken
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A C-dúrt a legtöbb hangszeren el lehet játszani.
Gitáron C-dúr akkordot pengetve a C, E, G, C és E hangok szólalnak meg. A C és E hangok kétszer szerepelnek, egy oktáv különbség van a két C és két E hang között. Az akkordot lehet játszani G hang basszussal, amelyet a mély E húr harmadik érintőjét lefogva lehet lejátszani az akkorddal együtt.
Zongorán a C-dúr akkord lejátszásakor a C, E és G hangok szólalnak meg, amelyek a hangsor 1., 3. és 5. hangjai.
.svg)
