Korán lett Bihar vármegye tiszti ügyésze; 1787-ben Debrecen városa főjegyzőjévé választotta, sőt az 1796. országgyűlésre követűl küldte. Főjegyzői hivatalát 13 évig viselte, ekkor tanácsossá választották és 1802-ben ismét országgyűlési követűl küldték Pozsonyba. 1806-ban elhagyta tanácsosi hivatalát, és a Heves és Külső-Szolnok vármegyeiVárkonyba ment lakni, ahol gazdálkodott, mígnem 1822-ben Debrecen főbírája lett.
Munkái
Luctus Szatmariensis et plausus Hevesiensis Debreczini, 1812. (Üdvözlő versek.)
A köznép számára készült kézi könyv, mely Szőlőske nevű Falu állapotjának leírásábann előadja minémű hibák... vesztegetik a Köznépet; mimódonn lehet és kell azokat orvosolni... Schlez utánn szabadonn ford. Debrecen, 1824. Két rész. Első részMásodik rész
A falusi oskola, tanítók számára készült kézikönyv. Schlez után szabadon ford. Uo. 1824. I. rész. (II. részének fordításában halála meggátolta.)
A reformatusoknak 1808-ban megujított énekes könyvébe a 234. éneket (Uram áldjuk szent nevedet…) irta.
Arcképe, olajba festve, a debreceni főiskola könyvtárában van.