Bíró Vilmos (Pécs, 1937. január 2.[2] – 2022. november 10.) a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Önálló Osztályának volt intézetvezetője, majd a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Traumatológus Társaság volt elnöke, a Traumatológiai Szakmai Kollégiumnak, valamint a Magyar Tudományos Akadémia II. sz. Klinikai Bizottságának, továbbá a Nemzetközi Ortopéd-Traumatológus Társaság (SICOT) és az Osztrák Baleseti Társaság (ÖGU) volt taga, és számos kitüntetés, többek között a Magyar Traumatológus Társaság 2004. évi Lumniczer Sándor életműdíj birtokosa.[3]
Tanulmányai
A Pannonhalmi Szent Benedek Rendi Gimnáziumban végzett kitűnő eredménnyel, 1955-ben. A Pécsi Orvostudományi Egyetemre csak egy évvel később vették fel az akkori politikai irányelvek miatt (Orvos édesapa, egyházi gimnázium!). Itt 1962-ben szerzett diplomát.[2]
Munkahelyei
A Kaposvári Megyei Kórházban 1962-ben kezdett dolgozni. 1970-től a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika Traumatológiai Osztályán, majd jogutódján a Traumatológiai Önálló Osztályon dolgozott, 1990-től mint intézetvezető.[2] 1993-tól a Debreceni Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Tanszékének tanszékvezetői egyetemi tanára volt.[2] 2002-ben tanszékvezetői megbízatása – a törvény értelmében – megszűnt, de társprofesszorként tovább dolgozott, nyugdíjba vonulásáig 2007-ig. Ezen idő óta nyugállományban van és családjához költözött, Pécsre. Továbbra is bekapcsolódik a hazai traumatológiai és kézsebészeti tudományos életbe.
