Biermann (Bíró) Károly (1843–1927) és Schweiger Johannával (1843–1916) gyermekeként született. Akárcsak édesapja, ő is kezdetben építőmester lett (oklevele 1906-ból való).[3]
Az édesapjával közösen működtette a „Biró Károly és Gyula” családi vállalatot, amely elsősorban épületek kivitelezésével foglalkozott (nem kevés esetben Kőrössy Albert Kálmán tervei valósították meg) cég a főváros egyik legsikeresebb kivitelezőjévé vált. Ő maga ettől függetlenül több bérházat tervezett is. 1899-ben nősült meg, feleségétől, Fränkel Máriától három gyermeke született (Edit, Pál, Andor). Az első világháborúban népfölkelő mérnökhadnagyként szolgált, szolgálatait arany érdemkereszttel jutalmazták.[3]
Bíró Gyula tagja volt a Magyar Építőmesterek Egyesületének választmányába, a Magyar Építő-, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestületnek, és a a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank felügyelőbizottságának is. Az 1920-as Bíró Budapest egyik leggazdagabb építészének számított (Korb Flóris, Benes Imre és Kőrössy Albert Kálmán mellett.)[3]
A második világháború idején zsidó származása miatt munkaszolgálatot kellett teljesítenie az ekkor már 70 évnél idősebb építésznek. Valószínűleg ott szerzett betegsége miatt hunyt 1944-ben 77 éves korában. A Kerepesi temetőben temették el evangélikus szertartás szerint. Érdekesség, hogy temetésén koszorúk helyett családja a rászorult munkaszolgálatosok javára kért adományokat.[3]
Ismert épületei
Bíró Gyula által tervezett épületek
1908: lakóház, Budapest, Wesselényi utca 13.[4][3]
1910: lakóház, Budapest, Wesselényi utca 10.[5][3]