Bárány József (Nádudvar, 1856. december 11.^[1] – Budapest, Terézváros, 1916. április 15.)^[2] kecskeméti főrabbi, egyházi író.

Bárány Mátyás vegyeskereskedő és Altmann Mária fia. 1877 és 1885 között a budapesti Rabbiképző növendéke volt. 1885-ben avatták bölcsészdoktorrá a Budapesti Tudományegyetemen, 1886-ban pedig rabbivá. 1887-ben debreceni rabbi, 1888–1891-ben a Pesti Izraelita Hitközség tanfelügyelője, 1891-től kecskeméti főrabbi volt. Munkatársa volt az Egyenlőség és Magyar-Zsidó Szemle című lapoknak. 1916-ban hunyt el a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórházában.

Felesége Witz Irma (1876–?) volt, Witz Antal mészárosmester Witz Emma lánya, akit 1895. december 25-én Kecskeméten vett nőül.^[3]

• Fia Bárány György (1897–?) újságíró. Felesége Braver Erzsébet.

• Gabirol bölcselete. Budapest, 1885.
• Izrael története. I. rész. Bibliai történet a honfoglalásig. Olvasmányokkal, héber szöveggel és praeparatiókkal. Közép-, polgári- és felsőleányiskolák számára. Budapest, 1890. (Stern Ábrahámmal közösen)
• Gyászbeszéd Kecskeméti Lajos fölött. 1915. november 20-án. Kecskemét, 1916.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 86. o.  Online elérés
• Petrik Géza Könyvészete: [1]