Bánki Erik

Bánki Erik
Született1970. május 26. (54 éves)
Szekszárd
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1998. június 18. – nincs)
  • az Európai Parlament képviselője (2012. június 1. – 2014. május 5.)
Iskolái

A Wikimédia Commons tartalmaz Bánki Erik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bánki Erik (Szekszárd, 1970. május 26. –) magyar politikus, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tagja, országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke.

Élete és pályafutása

Mohácson a Kisfaludy Károly Gimnáziumban érettségizett 1988-ban. Pécsett levelező tagozaton külkereskedelmi áruforgalmi szakon végzett. 1989-ben belépett a Fideszbe, egyik alapítója lett a párt mohácsi csoportjának. 1995-98 között a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. felügyelőbizottságának majd igazgatóságának tagja.[1] 1998. június 18. és 2012. június 18. között és 2014 májusától országgyűlési képviselő. 2006-tól az országgyűlés Sport- és Turizmus bizottságának az elnöke. Közben két évig 2012-től 2014-ig az Európai Parlament képviselője volt.

Tevékenysége a törvényalkotásban

2016. március 1-én a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényhez benyújtott egy alkotmányellenes módosítást, amely lehetővé tette a nemzeti bank alapítványainak kivételét a köztulajdonból, s ezáltal 250 milliárd Ft közvagyon sorsa vált ellenőrizhetetlenné.[2] Az Alkotmánybíróság azonban a március 31-én nyilvánosságra hozott döntésében megállapította, hogy a törvény ebben a formában nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel; részben azért, mert a így a gyakorlatban visszamenőleges hatállyal is alkalmazható lett volna.[3]

Országgyűlési képviselőként nyújtotta be azt a kezdeményezést a Büntető törvénykönyv[4] módosítására, aminek alapján a kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális bűncselekmények (a népirtással és az egyéb háborús bűncselekményekkel lényegében azonos megítéléssel) soha el nem évülők lettek.[forrás?]

Mivel megtagadta a válaszadást a Transparency International Magyarország által a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésre, ezért a szervezet pert indított a gazdasági bizottság ellen. A Fővárosi Törvényszék ítélete (2017. január 19.) alapján köteles lett volna az adatokat kiadni, erre azonban később sem volt hajlandó. Három hónap múltán is csak egyetlen ilyen vállalkozásét volt hajlandó elküldeni a sajtónak, azt követően, hogy feljelentést tettek ellene.[5]

2018 októberében törvénymódosítást kezdeményezett a lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetése érdekében.

Jegyzetek

  1. http://www.parlament.hu/kepv/eletrajz/hu/b009.pdf
  2. Herczeg Márk: A Fidesz és a KDNP ma elintézte, hogy ne tudhassuk meg, mit művel a pénzünkkel a Magyar Posta és az MNB. 444, 2016. március 1. [2017. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  3. https://index.hu/belfold/2016/03/31/alkotmanybirosag_mnb-torveny_posta-torveny/
  4. Büntető törvénykönyv
  5. Archivált másolat. [2017. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 20.)

Források