Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Ez a szócikk Debrecen városrészéről szól. Hasonló címmel lásd még: Bánk (egyértelműsítő lap).

Bánk
Közigazgatás
Település	Debrecen
Irányítószám	4079
Népesség
Teljes népesség	1000 fő (2011)[1] +/-
Elhelyezkedése
Bánk Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
é. sz. 47° 28′ 31″, k. h. 21° 44′ 03″47.475277777778, 21.73416666666747.475278°N 21.734167°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 31″, k. h. 21° 44′ 03″47.475277777778, 21.73416666666747.475278°N 21.734167°E

Bánk Debrecen egyik különálló városrésze, a város központjától mintegy 7 kilométerre délkeletre, a Létavértesre vezető 4814-es út mellett.

Az Árpád-korban keletkezett falu eleinte nemesi birtok volt. 1570 után fokozatosan elnéptelenedett. Debrecen 1674-ben vette zálogba, már pusztaként. 1854-ben a debreceni kommunitás tulajdonába került. 1935-ben akáccal vegyes tölgyerdeje a szántókkal, rétekkel és legelőkkel 3600 holdat tett ki. Régi vízfolyásai a Sikéres, Szárcsás voltak. Ma Debrecen kedvelt kiránduló- és pihenőhelye. Középkori templomának alapfalait feltárták. Itt létesült a Bemutatóház és Arborétum, az Erdőspuszta egyik legérdekesebb része. A táj növény- és állatvilágának bemutatása mellett a történelmi múlt és a tanyai élet emlékei láthatók itt.

A bánki Tájház és Arborétum bemutatóháza azt mutatja be, hogyan éltek régen az erdős pusztán. Láthatóak a múlt mezőgazdasági eszközei, az erdők-mezők-vízpartok állatvilága és a növények világa is.

A Tájháztól nem messze található egy templomrom. A faluban található a Debrecen-Bánki Missziói egyházközség református temploma.^[2]

• Debrecen városrészei#Korábban önálló települések