1090-ben Szent László rendeletére a Kalocsai Érsekségnek két székhelye lett. Az egyik a régi és első Kalocsa, a másik pedig Bács. Ezt az intézkedést azzal indokolták, hogy a Kalocsai Érsekség csak dél felé terjeszkedik, ezért kell egy jobban megközelíthető székhely, ugyanis Kalocsa az érsekség északi határán feküdt.
Bács vára ettől kezdve érseki székhellyé vált és a Kalocsai Érsekség új neve Kalocsa-Bácsi Érsekség lett. Bács fokozatosan átvette Kalocsa szerepét. Így már többnyire csak bácsi érseknek hívták a kalocsa-bácsi érseket.
Kalocsa azzal vette vissza újra régi jelentősebb szerepét hogy a 15. században elfoglalták a törökök a legjelentősebb déli végvárat, Nándorfehérvárat, így már a Bácsi vár is veszélyben volt, és emiatt az érsekek visszaköltöztek védettebb és biztonságosabb székhelyükre, Kalocsára. A veszély elérte Kalocsát is, amikor a 15. század végén elfoglalták a törökök Bácsot is. Végül Kalocsa is török kézre került.
A bácsi vár. Háttérben balról a Szent Pál katolikus templom jobbról a ferencesek temploma
László király szerint ez komoly problémát okozott a megközelíthetőség terén, ezzel az ürüggyel Bácsot is székvárossá nevezte ki. Bács volt az egyik legnagyobb és legszebb város az országban. Többször járt itt a király is. A város összes épülete nagy volt, de a plébániatemplom nem. Mivel a templom már (fő)székesegyház lett és a hívőket sem volt képes eltartani, Fábián érsek elbontatta a régi templomot és hatalmas, kéttornyú román stílusú templomot építtetett.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A székesegyház
Szent Pál-főszékesegyház
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Kinézete
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
_293.jpg)
