Bura László (Szatmárnémeti , 1932 . március 31. − Szatmárnémeti, 2014 . augusztus 31. ) erdélyi magyar pedagógus, magyar nyelvész, pedagógiai szakíró.
A középiskolát Kolozsvárt végezte, 1954-ben a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakból tanári diplomát szerzett, 1972-ben a fafeldolgozó mesterségek Szatmár vidéki szakszókincséről írt dolgozata alapján doktori címet nyert. Líceumi tanár szülővárosában, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban , évekig az intézmény igazgatója volt. Kétszer is díjat nyert a budapesti Magyar Nyelvőr nyelvjárási anyaggyűjtő pályázatán; lexikológiai , folklorista , nyelvoktatási cikkeit a NyIrK , Igaz Szó , Művelődés , Tanügyi Újság , Szatmári Hírlap közli, 1973-tól a temesvári Szabad Szóban , 1978-tól az Ifjúmunkásban szerkesztett nyelvművelő rovatot. A Cikkek és tanulmányok cím alatt megjelent Szatmár megyei nevelési, oktatási és szépirodalmi gyűjtemény (Szatmár 1972) szerkesztője, a Kriterion Anyanyelvünk művelése (1975) és Népismereti dolgozatok (1976) c. köteteiben egy-egy tanulmánnyal szerepelt.
Az 1990-es években a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója volt Szatmárnémetiben.[ 3] [ 4]
1994-ben nyugdíjba ment, a megyei tanfelügyelőség azonban kinevezte a Hám János Líceum igazgatójává. 1997-től végleg nyugdíjba ment.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem 1999. október 1-jétől Szatmárnémetibe kihelyezett tanítóképző főiskolai tagozatot indított, erre Bura Lászlót adjunktusi beosztásban előadóvá nevezték ki, egyúttal a főiskola helyi tanulmányi igazgatójává. Az intézmény működését 2004-ig irányította, utána óraadó tanár volt.
Zöld erdőben fenyő zöldje: Szatmár megyei magyar népdalok és népballadák. Lovas Jánossal és B. Albert György zenetanárral (Szatmár , 1972);
Szatmári népballadák: gyűjtemény bevezetővel és jegyzetekkel, Lovas Jánossal (Bukarest , 1978);
Szatmár vidéki néphagyományok: népdalok és szőttesek (Fejér Kálmánnal és Petkes Józseffel , Szatmár 1979);
Élő nyelvünk: nyelvművelő írások (Bukarest, 1982);
Szatmári szólások és közmondások (Budapest , 1987);
Szatmárnémeti utcanevei (Budapest, 1987);
Hűségesen, fáradhatatlanul: Scheffler János szatmári megyés püspök életútja. (Szatmárnémeti , 1992);
A szatmári református kollégium és diákjai, 1610–1852. (Kolozsvár , 1994, Erdélyi Tudományos Füzetek 219.);
Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk: nyelvművelő írások. (Csíkszereda , 2002);
Szatmári helynevek I. (Budapest, 2003);
Tövisháti helynevek (Budapest, 2004)
Könyvek és könyvtárak Szatmáron és Németiben (Státus, Csíkszereda, 2004);
A Kálvária-templom: 1909–2009. Muhi Sándorral , Csiszár Klárával ; [előszó Schönberger Jenő ]; [ford. német nyelvről Mircea Teodoru, Román János , Schmidt Erika ] (Szatmárnémeti, 2009);
Erdőd nyolc évszázada (Szatmárnémeti, 2010);
Útkeresés. Szerk. Bura László (Státus, Csíkszereda, 2010);
Pillanatképek jövőbelátáshoz. Művelődés- és egyháztörténeti tanulmányok (Státus, Csíkszereda, 2011);
A többszólamúság ösvényein. Nyelvészeti tanulmányok (Státus, Csíkszereda, 2013)
Jegyzetek
.svg){kind=small}