Bulgária művészete alatt Bulgária területének művészetét értjük.
Bulgária művészetének története
Őskor
A területen már 40 000 évvel ezelőtt volt település. A neolitikumból gazdag kerámialeletek ismeretesek, megjelentek velük az első plasztikus ábrázolások is. A kőedények és kőfaragások szoros kapcsolatokat mutatnak a kükladikus kultúrával.
Rézkor, vaskor
A rézkorszakban feltűntek az első aranytárgyak. Az egykorú építészetről a kodsa-dermeni agyag házmodell ad képet. A kora bronzkor emlékei nagyrészt elpusztultak, a késő bronzkor már jobban ismert. A Kr. e. 2. évezred második feléből a mükénéi kultúra erős hatása mutatkozik.
A római korban sok új város épült (Oescus, Nicopolis ad Istrium, Serdica). Ezeknek kultúrája a birodalom keleti provinciáiéval azonos képet mutat. Jellegzetes leletek a fogadalmi domborművek és sírdomborművek (pl. az ún. Thrák lovas). Néhány kimagasló alkotás is előkerült, pl. Praxitelész Erószának másolata, III. Gordianus portréja Nicopolis ad Istriumból, szilisztrai falfestmények, oescusi mozaik.
A területre érkező bolgárok megtelepedése idejéből fennmaradt legszebb emlék a madarai lovas (8. sz) sziklába vésett alakja. A bizánci művészet hatása erős volt a kezdetektől. A legkorábbiak Mesembria templomai (6. sz.), Simeon cár preszlavi palotája (9. sz.), a preszpai Achilles-templom (1000. k.), az ohridai Szófia-templom (11. sz. második fele), a trnovói Dimitri-székesegyház (1186. k.), a bojánai templom (13. sz). A templomokban jelentős falfestmények maradtak fenn, mint a giottói hangulatot árasztó, de időben azt megelőző bojánai freskósorozat (13. sz. közepe).
Középkor, kora újkor
A középkor további jelentős építkezései: a rilai kolostor (15. sz.), a vukovói templomok (16. sz.), Bacskovo, Trnovo és Arbanassi templomai (17. sz.). A festészet emlékei egyre nagyobb számban maradtak fenn, talán a legjelentősebb Bobocsevo templomának képsorozata.
19-20. század
A terület török hódítása alatt a bolgár művészet nem tudott teljes erejében kibontakozni, csak a 19. század elején mutatnak az alkotások a középkoriakéhoz hasonló nagy kvalitásokat (rilai kolostor templomának újjáépítése).
Az ikonfestészet hagyományai tovább éltek. CH. Dimitrov alapította meg a szamokovi iskolát, ez a korábbi hagyományokat felszámolva megengedte a szabadabb emberábrázolást. Tanítványa J. Zograf (1810-1853).
Az ország felszabadulása a török uralom alól átrajzolta az ország művészeti képét. Új művészeti központok alakultak ki. A fiatal művészek egy része Oroszországba ment tanulni, ahol elsajátította az orosz realista festészetet. A fő műfajok az életkép és a tájkép voltak. A portréfestészet a század végén bontakozott ki.
Az 1930-as évekig a nyugati haladó irányzatok hatása igen erőteljes volt. Ekkor megjelent egy nagy hatású realista irányzat, mely a későbbi szocialista realizmust készítette elő.
A szovjet uralom alatt nagyszabású városépítkezések zajlottak. Virágzott a bolgár grafika. A népművészet is fontos lett (fafaragás, szőttesek, kerámia).
Bulgária művészete egyes művészeti ágak szerint
Építészet
Bulgária építészetét a bizánci építészet alatt szokták tárgyalni. Jelentősebb emlékei (rilai kolostor, neszebári templom) bizánci típusú elrendezést, falazástípust, díszítőelemeket mutatnak.
Az önálló bolgár építészet a 19. században alakult ki. A nyugat-európai historizmus szellemében először a helyi építészeti múlt, azaz a bizánci stílus felé fordult a figyelem, létrehozva egy neobizánci építészeti stílust, melynek szép példája a szófiai Alekszander Nyevszkij-katedrális épülete. Rousse városában a historizmus más stílusai is megjelentek (színház épülete).
Szobrászat
Festészet
Iparművészetek
Források
Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.; I. köt., pp. 341–345.