Bujdosó Alpár (Budapest, 1935. december 18. – 2021. május 12.)^[4] magyar költő, mérnök.

Szülei Bujdosó Sándor (1909-1973)^[5] és Zofáhl Erzsébet (1909-1981)^[6] voltak. 1954–1956 között a soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatója volt. 1956-ban a MEFESZ Intézőbizottsági tagja volt, az év végén emigrált.

1958–1963 között a bécsi Universität für Bodenkultur hallgatója volt. 1961-ben a magyar menekült diákszövetség külügyi alelnöke lett. 1964-től a párizsi Magyar Műhely tagja, 1973–1978 között a szövetkezet vezetője volt, 1996 óta "ősszerkesztője", 1978-tól volt bécsi társszerkesztő és felelős szerkesztő. 1999-től az Élet és Irodalom munkatársa.

• Zárt világ (szövegek). Párizs, 1972
• 1 és 2 között az Erzsébet-hídon. Szövegmontázs. Párizs, 1980
• Irreverzibilia zeneon. Versek, képversek. Párizs, 1985
• Vetített irodalom (esszék), fotó Rosta József; Párizs–Bécs–Bp., 1993
• Avantgárd (és) irodalomelmélet. A Magyar Műhely párizsi, bécsi és magyarországi találkozóinak elméleti hozadéka; Magyar Műhely Alapítvány, Bp., 2000
• A kötchei iratok; közread. Bujdosó Alpár, Nagy Pál; Szikra, Bp., 2000
• Csigalassúsággal; Argumentum, Bp., 2002
• 299 nap. 2003
• A kötchei iratok; közread. Bujdosó Alpár, Nagy Pál; Szikra, Bp., 2000

• 1978, 1982, 1987 Budapest
• 1985 Kalocsa
• 1988 Érsekújvár

• Kassák Lajos-díj (1978)
• Bárczi Géza-emlékérem (1985)
• Nagy Imre-emlékplakett (1993)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

• Artportal.hu^{[halott link]}
• Életrajza a Szépírók Társaságának honlapján
• Kortárs magyar írók
• Görbülő fény. A hetvenéves Bujdosó Alpár köszöntése; szerk. L. Simon László.; Magyar Műhely, Bp., 2005
• Demény-Dittel Lajos: Érdekességek Bujdosó Alpár mérnökről, költőről és képzőművészről; magánkiadás, Hatvan, 2010
• Sz. Molnár Szilvia: Szavak visszavonulóban. Bujdosó Alpár intermediális művészete; Ráció, Bp., 2012 (Aktuális avantgárd)