Budapest zsidó temetőinek listája

A Salgótarjáni utcai zsidó temető évtizedek óta használaton kívül van. A budapesti bezárt temetők nagy részével szemben azonban elkerülte a felszámolást: síremlékei napjainkban is állnak.

Az alábbi szócikk a budapesti zsidó temetők történetét mutatja be.

Felszámolt zsidó temetők

Buda középkori zsidó temetői

A középkori budai zsidó temető a mai Alagút utca és Pauler utca sarkán helyezkedett el, az egykori városfalon kívül. Feltárására 1894-ben került sor, legrégebbi sírköve (1278) eredeti helyén került elő, a név rajta: R(av) Peszah b(en) r(av) Peter, azaz „Peszah úr, Péter úr fia”. Körülbelül a 15. századig volt használatban, a ma ismert legkésőbbi sírköve 1492-ből való.[1] A temetőről több középkori és egy újkori írásos emlék maradt fenn; 1713-ban egy III. Károly királynak írt felségfolyamodványban hivatkoztak a temető sírköveire a budai zsidók.[2]

A török hódoltság ideje alatt feltételezhetően az akkori Judengasse, mai Táncsics utca közelében, a várfalon kívül volt a zsidó temető. Ennek sírköveit később házakba beépítve találták meg, illetve a Mátyás-templom Szent István kápolnájában és a volt Karmelita kolostorban.

Óbudai temetők[3]

Laktanya utca

Északra, a Zichy kastélyon túl és a városon kívül helyezkedett el. A területet 1737-ben vette meg a zsidó közösség a földesúrtól, és kb. az 1870-es évekig használták az itt kialakított temetőt; ide temették az 1831-es kolerajárvány zsidó áldozatait is. Az egykori római város területén helyezkedett el, részben ez is közrejátszhatott a bezárásában. Ma az óbudai lakótelep Duna felőli legdélibb házai állnak az egykori temető területén.

Pálvölgyi temető

Történeti rendben a második zsidó temető Óbudán, hivatalos neve Szépvölgyároki izraelita temető volt. 1831 és 1888 között volt használatban.[4] Egy 1909-es térképen még fel van tüntetve a Szépvölgyi út bal oldalán. 1938 körül számolták fel végleg. A felszínen még az 1990-es években is lehetett találni építési törmelékben sírkődarabokra emlékeztető kődarabokat.

Öregtemető

Táborhegyi vagy Laborc utcai temetőnek is nevezik. 1888-tól kezdte el használni az óbudai zsidóság, de nem túl sokáig: 1909-ben az állandó talajmozgások miatt bezárták.[5] Bezárása után az enyészeté lett, néhol beépítették, de javarészt benőtte a környezet. A háromosztatú orthodox szertartási épület az idő múlásával teljesen lepusztult, míg végül 1998-ban felújították és irodaépületté alakították. Részben az egykori zsidó temető területén is helyezkedik el az Óbudai Szabadidőpark.

A Külső Bécsi úti vagy Óbudai izraelita temető 1922-es megnyitása óta mind a mai napig használatban van, bezárásuk és felszámolásuk után ide temették át többek között a vízivárosi és a szépvölgyároki (mátyáshegyi) zsidó temetők halottait. A temető felavatásakor Schreiber Ignác rabbi (1881. január 25. – 1922. augusztus 1.) feltette a kérdést: Ki lesz az első, akit az új temetőbe fognak temetni? Néhány nappal később villamos ütötte el; a sors fintora, hogy ő maga lett az.

Vízivárosi zsidó temető

Mivel az 1700-as évek végére Buda lakosságának szüksége volt már egy új temetőre, ennek helyét a mai Kútvölgyi út – Szilágyi Erzsébet fasor – Virányos út között fekvő, ma főként erdős területen jelölték ki. Az 1785-ben megnyitott keresztény temető mellett kerítették el a Vízivárosi izraelita temetőt, melyet a 18. század végétől kb. 1885-ig használtak, de csak 1930 körül számoltak fel.

Váci úti zsidó temető[6]

Más néven Aréna úti temető. Elődje, az 1788-tól használt temető nagyjából a mai Ferdinánd-híd és a Nyugati pályaudvar külső vágányainak területén helyezkedett el.[7] Ezt 1838-ban felszámolták, helyén ma a vágányok és a híd mellett lakóházak és iskola található.

A Váci úti zsidó temetőt 1808-tól a Salgótarjáni utcai zsidó temető 1874-es megnyitásáig használták. 1874-re már több rétegben is betelt, közegészségügyi okokból bezárták. Bár felszámolásáról többször is döntött a főváros, véglegesen csak 1910-ben számolták fel. Az itteni sírokat és halottakat a Kozma utcai izraelita temetőben temették újra.

Bezárt, de fel nem számolt zsidó temetők

Fénykép Név Kerület[8] Mai cím Létrejötte Megszűnése Megjegyzés
Salgótarjáni utcai zsidó temető[9] VIII. 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6. 1874 1959 A neológ zsidó temető fizikailag létezik, de igen lepusztult (életveszélyes) állapotok uralkodnak benne. Ez a létesítmény ad nyughelyet a XIX. század végi és XX. század eleji magyarországi zsidóság számos jelentős személyiségének, ezzel Magyarország egyik legjelentősebb zsidó temetője. Monumentális funerális építészete művészetileg kiemelkedőnek számít.
Csörsz utcai izraelita temető XII. 1124 Budapest, Csörsz utca 55. 1880-as évek 1961 Ortodox zsidó temető, fizikailag létezik, de 1961 óta temetkezéshez nem használják. A város modern épületei teljesen körbenőtték, mellette fekszik a MOM Kulturális Központ.
Rákospalotai zsidó temető[9] XV. 1154 Budapest, Szentmihályi út 111. Régi, időnként látogatott temető, a sírok egy részét ellopták.
Rákosszentmihályi zsidó temető[9] XVI. 1162 Budapest, Bártfa utca 14. Régi, nem látogatott temető.
Rákoscsabai zsidó temető[9] XVII. 1172 Budapest, Inda u. 1172. A temető teljesen elhagyatott, látogatni nem szokták.
Bocskai utcai zsidó temető[9] XVII. 1174 Budapest, Bocskai István utca 56. A temetőt a terület gondnoka tartja rendben. Néhány éve már nem látogatják hozzátartozók a temetőt.
Ferihegyi zsidó temető[9] XVII. 1173 Budapest, Napkelet köz
Pestlőrinci zsidó temető Sallai Imre (ma: Cziffra György) utcai zsidó temető[10] XVIII. 1182 Budapest, Cziffra György (Sallai Imre) u. 113. A temetőt már nem látogatják hozzátartozók.
Nagytétényi zsidó temető[9] XXII. 1225 Budapest, Szentháromság u. 42. Régi, használaton kívüli temető, mely azonban jó állapotban van, és területe rendezett.
Soroksári zsidó temető[11] XXIII. A temetőt már nem látogatják, hiszen már csak csekély számú idős külföldi hozzátartozói vannak az ott nyugvóknak. A temetőt rendszeresen karban tartják, az összképet csupán a szomszédos önkormányzati temető melletti szeméttárolók környékén hagyott hulladék rontja.

Működő zsidó temetők

III. kerület

Fénykép Név Cím Létrejötte Területe Tulajdonos Megjegyzés A középpont koordinátái
Óbudai zsidó temető[9] 1037 Budapest, Külső Bécsi út 369. 1922 n. a. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

X. kerület

Fénykép Név Cím Létrejötte Területe Tulajdonos Megjegyzés A középpont koordinátái
Kozma utcai izraelita temető 1108 Budapest, Kozma utca 6. 1893 n. a. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyarország legnagyobb zsidó temetője. é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 11′ 03″47.480833°N 19.184167°E
Gránátos utcai izraelita temető (Csucsor utcai izraelita temető) 1108 Budapest, Csucsor utca 12. 1927 n. a. Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség Az egyetlen működő budapesti ortodox izraelita temető é. sz. 47° 28′ 56″, k. h. 19° 10′ 46″47.482222°N 19.179444°E

XII. kerület

Fénykép Név Cím Létrejötte Területe Tulajdonos Megjegyzés A középpont koordinátái
Farkasréti izraelita temető[9] 1121 Budapest, Érdi út 9. 1895 n. a. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

XIX. kerület

Fénykép Név Cím Létrejötte Területe Tulajdonos Megjegyzés A középpont koordinátái
Kispesti izraelita temető[9] 1194 Budapest, Puskás Ferenc u. 18. n. a. n. a. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége A kispesti temetőn belül ma is működő temető

XX. kerület

Fénykép Név Cím Létrejötte Területe Tulajdonos Megjegyzés A középpont koordinátái
Pesterzsébeti zsidó temető[9] 1201 Budapest, Temető sor n. a. n. a. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége A Pesterzsébeti temetőn belül található. é. sz. 47° 24′ 54″, k. h. 19° 07′ 16″47.415000°N 19.121111°E

XXI. kerület

Fénykép Név Cím Létrejötte Területe Tulajdonos Megjegyzés A középpont koordinátái
Csepeli zsidó temető[9] 1211 Budapest, Nefelejcs utca 11. n. a. n. a. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége A temetőt hozzátartozók rendszeresen látogatják.

XXII. kerület

Fénykép Név Cím Létrejötte Területe Tulajdonos Megjegyzés A középpont koordinátái
Budafoki zsidó temető[9] 1222 Budapest, Temető u. 12. n. a. n. a. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége A Budafoki temetőn belül található. Nagyon kevesen látogatják. é. sz. 47,4240°, k. h. 19,0316°47.424000°N 19.031600°E

Hivatkozások

  1. ↑ Zolnay László, 1987.
  2. ↑ Frojimovics Kinga et al., 1995, pp. 14–16.
  3. ↑ Frojimovics Kinga et al., 1995, pp. 86–91.
  4. ↑ Fehér Jolán Antónia, 1933, p. 75.
  5. ↑ Fehér Jolán Antónia, 1933, p. 73.
  6. ↑ Frojimovics Kinga et al., 1995), pp. 102–103.
  7. ↑ Fehér Jolán Antónia, 1933, p. 82.
  8. ↑ Milyen mai budapesti kerület területén helyezkedett el.
  9. ↑ a b c d e f g h i j k l m https://bzsh.hu/temetok/
  10. ↑ https://urbanista.blog.hu/2013/04/14/pusztulo_szentimrei_temeto
  11. ↑ https://mult-kor.hu/cikk.php?id=7907&pIdx=3

Források

  • Frojimovics Kinga – Komoróczy Géza – Pusztai Viktória – Strbik Andrea, A zsidó Budapest Emlékek, szertartások, történelem, I-II. (Budapest: Városháza, 1995)
  • Fehér Jolán Antónia, Budapest székesfőváros temetőinek története. Bölcsészdoktori értekezés (Budapest, 1933)
  • Zolnay László, Buda középkori zsidósága és zsinagógáik (Budapest: Budapest Történeti Múzeum, 1987)
  • Vizler Imre több ezer tételes fényképgyűjteménye [1]

Kapcsolódó szócikkek