PROFILPELAJAR.COM

	Bródy Miksa
Született	1873. szeptember 23.; Nagyvárad
Elhunyt	1924. június 4. (50 évesen); Budapest I. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Nagy Mária; (h. 1908–1924)
Foglalkozása	újságíró; librettista; fordító;
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5-1-39)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy Miksa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bródy Miksa (Nagyvárad, 1873. szeptember 23. – Budapest, 1924. június 4.)^[2] író, újságíró, műfordító.

Életpályája

Apja, Bródy Simon híres talmudtudós, anyja Landesberg Retzi volt. Családjában sokan művelték a specifikus zsidó tudományokat, és fiatal korában önmaga is foglalkozott a talmudi diszciplínákkal. Orvosi pályára készült, de tizennyolc éves korában, amikor első versei nyomtatásban megjelentek, a sikerek nyomán újságíró lett. A Budapesti Napló szerkesztőségében kezdte a pályáját. Színházi kritikáira már korán felfigyeltek, mert körültekintő, és nagy színpadi ismeretről tett bennük tanúbizonyságot. Hamarosan a lap színházi és szépirodalmi munkatársa lett 1910-től. Népszerű költő volt, több verses- és novelláskötet szerzője. Az Est lapok munkatársává vált, később a világháború alatt svájci tudósítója lett. 1911-ben a szabadkőműves Demokratia páholy felvette tagjai közé, s hamarosan elérte a mester fokot. Operett szövegeivel vált nemzetközi szinten is elismert és népszerű librettistává. Ő írta Jacobi Viktor Leányvásár (Bemutató: 1911. november 14. Király Színház) operett szövegét. Innentől fogva Jacobi Viktor operettjeinek egyik állandó szövegírója lett. Jacobi Sybill című operettjével nem túlzás, világhírnévre tettek szert. A szövegét egyébként Martos Ferenccel közösen írták. (Bemutató: 1914. február 27., Király Színház). Jacobi Amerikába való távozását követően elsősorban színdarab és operett szövegkönyvek fordításaival, azokban szereplő dalok verseinek magyarításával foglalkozott. Többek között Tristan Bernard: Az ismeretlen táncos (1911), Alexandre Bisson: A névtelen asszony (1916), Somerset Maugham: Maria del Carmen (1920) drámáit, színműveit fordította magyarra. Robert Stolz operettjei közül pedig a Szerencsetánc (1921), A kis grizett (1921)^[3] színpadra állításának magyarítása fűződik nevéhez. Kálmán Imre számára készítette el a "Zsuzsi kisasszony" (1915) című operett szövegkönyvét. Utolsó operett bemutatója 1922. december 23-án volt a Vígszínházban, ahol Földes Imre társszerzővel megírták Buttkay Ákos zenéjére, az "Olívia hercegnő" című operett szövegét. Operettszövegeinek finomsága, kedvessége, ötletessége, a dalok verselésének nemes technikája a korszak egyik kimagasló egyéniségévé tette őt, a hazai zenés színjátszás világában.

Házastársa Nagy Mária (1886–1964) volt, akivel 1908. augusztus 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.^[4]

Kötetei

Paraesthesia. Versek; Werbőczy Ny., Budapest, 1900
Boszorkánytánc; ill. Feiks Jenő; Pallas Ny., Budapest, 1901
Az élet vidám mozija; Schenk, Budapest, 191? (Mozgó könyvtár)
A kulisszák mögül. Az élet megy tovább; Schenk, Budapest, 1910 (Mozgó könyvtár)
Bródy Miksa–Tábori Kornél–Szomaházy István: Börzehumor. Víg apróság; A Nap Ny., Budapest, 1912 (Vidám könyvtár)
Klotho. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
Bródy Miksa–Pásztor Árpád–Szomaházy István: Lipótváros. Kis történet; A Nap Ny., Budapest, 1913 (Vidám könyvtár)
Mozi vászon nélkül; A Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
Bródy Miksa–Tábori Kornél: Rp. 50 víg eset orvosokról és páciensekről; Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
Bródy Miksa–Tábori Kornél: Katonáék. A királytól a közvitézig. Víg esetek; Nap Ny., Budapest, 1915 (Vidám könyvtár)
Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Budapest, 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
Bródy Miksa–Tábori Kornél: Kaszárnya és harctér; Nap Ny., Budapest, 1916 (Vidám könyvtár)
Bródy Miksa–Karinthy Frigyes–Tábori Kornél: Csak semmi háború!; Vidám Könyvtár, Budapest, 1918 (Vidám könyvtár)
Kabaré; Bródy Miksa, et al. legjobb vidám kabarétréfái; Révai Ny., Budapest, 1918 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Budapest, 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)

Jegyzetek

↑ JewishGen
↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1063/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
↑ Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet / Bródy Miksa - Kiadja: Az országos színészegyesület, Bp. 1931.
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1120/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)

Források

Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 141. o. Online elérés
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931. , I. kötet, Budapest, 1931.

További információk

Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. [Budapesti Ujságirók Egyesület, Budapest, 1911.]
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.