Bródy Henrik

Bródy Henrik
Született1868. május 21.[1][2]
Ungvár
Elhunyt1942. május 7. (73 évesen)[1]
Jeruzsálem[3]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • rabbi
  • irodalomtörténész
  • irodalomtudós
  • cionista
  • kiadó
  • irodalmár
Tisztségefőrabbi (1912–)
SírhelyeOlajfák hegye Zsidó Temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy Henrik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bródy Henrik, Brody Chaim (Ungvár, 1868. május 21. – Jeruzsálem, 1942. május 6.) irodalomtörténész, rabbi.

Élete

Bródy Henrik a csehországi Abraham Broda (1640–1717) rabbi leszármazottja. Anyai nagyapja Ganzfried Salamon talmudtudós volt. Édesapja Salamon Zalman Brody (1835–1917)[4] rabbinikus bíró. 1899-ben feleségül vette Ehrenfeld Esthert, a prágai főrabbi, Ehrenfeld Nathan lányát.

A tolcsvai és pozsonyi jesivákon tanult, a berlini Humboldt tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet (1894), a berlini rabbiképző intézetben rabbi oklevelet szerzett (1898).

A csehországi Nachodban rabbi (1898–1902), a Mizrachi budapesti cionista szervezet elnöke (1902–1905), a prágai talmud-tóra iskola igazgatója (1905–1913), Prágában főrabbi (1913–1930) és ugyanott a zsidó jóléti központ elnöke (1920–1930). A héber költészet kutatására megalakult berlini Schocken Intézet igazgatója (1930–1933), az intézettel együtt Palesztinába költözött (1933). A jeruzsálemi Schocken Intézet igazgatója (1933–1942).

A középkori héber költészet világhírű kutatója. Irányításával kezdődött meg a középkori héber költők műveinek kritikai kiadása.

Művei

  • Hebräische Prosodie von Immanuel Frances. Bev., jegyz. (Kraków, 1892)
  • Haschlamah zum Talmud-Tractat Berachot von R. Meschallam ben Mose. (Berlin, 1893)
  • David Cassel’s Biographie. (Kraków, 1893)
  • Ein Dialog von Immanuel Frances. (Kraków, 1893)
  • Literar-Historische Mitteilungen. I. (Kraków, 1894)
  • Studien zu den Dichtungen Jehuda ha-Levis. (Berlin, 1894)
  • Der Diwan des Jehuda ha-Levi. 1–2. köt. (Berlin, 1894–1901)
  • Über die Metra der Versgedichte. (Berlin, 1895)
  • Zehn Gedichte aus dem Diwan Moses Ibn Esra. (Leipzig, 1896)
  • Weltliche Gedichte des Abu Agjub Soleiman ben Jahja ibn Gabirol. 1–2. (Berlin, 1897–1898)
  • A szerelem dalai a spanyol–arab korszak héber irodalmában. Irodalomtörténeti vázlat. 1–2. (Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1899)
  • Widerspricht der Zionismus unserer Religion? Salamonsohn, H. álnéven. (H. n., 1908)
  • Arnold Ben Ehrlichs Mikra Ki-Peschachs kritisch beleuchtet. (Kraków, 1902)
  • Die neuhebräische Dichterschule der spanisch–arabischen Epoche. Albrecht, K.-val. (H. n., 1905)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 7.)
  2. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  4. ↑ Brody, Solomon Zalman ben Israel, in: Encyclopaedia Judaica, 1972, Band 4, Sp. 1400 f.

Források