Brewster Hopkinson Shaw
Született	1945. május 16. (79 éves)[1] Cass City Michigan
Szülei	Brewster Hopkinson Shaw Sr.
Iskolái	Wisconsin–Madison Egyetem U.S. Air Force Test Pilot School
Rendfokozat	ezredes
Űrben töltött idő	32 031 perc
Repülések	STS–9 STS–61–B STS–28
Kitüntetései	Distinguished Flying Cross United States Astronaut Hall of Fame NASA Distinguished Service Medal
A Wikimédia Commons tartalmaz Brewster Hopkinson Shaw témájú médiaállományokat.

Brewster Hopkinson Shaw dr. pilóta (Cass City, Michigan, 1945. május 16.–) amerikai űrhajós, ezredes.

1968-ban az University of Wisconsin-Madison keretében szerzett műszaki diplomát. 1970-ben pilóta igazolványt szerzett. USAF pilótája. A vietnámi háborúban 352 harci bevetésen vett rész, repülőgépe az F–100-as volt. 1971-től Kaliforniában az F–4-re kapott kiképzést, Thaiföldre került. 1975-ben az USAF Test Pilot School Edwards Air Force Base (Kalifornia) keretében kapott tesztpilóta kiképzést. Több mint 5000 órát repült (repülő/űrrepülő), több mint 30 féle repülőgéppel. Harci bevetésének repülőideje 644 óra.

1978. január 16-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Három űrszolgálata alatt összesen 22 napot, 5 órát és 51 percet (534 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1989 októberében fejezte be. A NASA központjában igazgatóhelyettes, felelős volt az összes üzemeltetési kérdésben. 1995-től az az űrrepülés koordinációs irodájának vezetője. 1996-ig a Rockwell International (Kalifornia) igazgatója, majd alelnöke és a vezérigazgató helyettese. 1996 decemberétől 2006-ig a Boeing NASA Systems alelnöke és általános igazgatója. Feladata volt a Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatos minden feladat (tervezés, fejlesztés, gyártás, repülés, felkészülés). A Boeing volt a NASA fővállalkozója és szállítója az ISS létrehozásában.

• STS–9, a Columbia űrrepülőgép 6. repülésének pilótája. A Spacelab-1 mikrogravitációs laboratórium egyik speciális munkatársa. Összesen 73 kísérletet végeztek (légköri-, plazma fizikai-, csillagászati-, napfizikai-, anyagtudományi-, technológiai-, élettudományi-, a Föld vizsgálata). Első űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 7 órát és 47 percet (248 óra) töltött a világűrben. 6 913 505 kilométert repült, 167 alkalommal kerülte meg a Földet.
• STS–61–B, az Atlantis űrrepülőgép 2. repülésének parancsnoka. Éjszakai indítás, első alkalommal volt, a legnehezebb rakományú űrrepülőgép parancsnok. A küldetés során a legénység pályairányba helyezett három kommunikációs műholdat, végzett két hat órás űrsétát (kutatás, szerelés). Második űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 21 órát és 4 percet (165 óra) töltött a világűrben. 4 568 883 kilométert repült, 109 alkalommal kerülte meg a Földet.
• STS–28, a Columbia űrrepülőgép 8. repülésének parancsnoka. Második alkalommal lehetett parancsnok. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 5 napot, 1 órát és 00 percet (121 óra) töltött a világűrben. 3 400 000 kilométert repült, 81 alkalommal kerülte meg a Földet.

• 2006. május 6-án felkerült az amerikai űrhajósok Hall of Fame emlékhelyére.

• Brewster Hopkinson Shaw. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
• Brewster Hopkinson Shaw. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
• Brewster Hopkinson Shaw. jsc.nasa.gov. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)

1. ↑ GeneaStar