A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Bradashesh, illetve Bradasheshi. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Bradashesh alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia középső részén, a Shkumbin folyó jobb partján, Elbasantól légvonalban és közúton egyaránt 5 kilométerre nyugat–délnyugati irányban. Elbasan megyén(wd) belül Elbasan község része. Székhelye Bradashesh falu, további települései Balëz-Lart, Balëz-Poshta, Fikas, Gurabardh, Karakullak, Katund i Ri, Kozan, Kusarth, Letan, Petresh, Reçan, Rrila, Shëmhill, Shijon, Shtëmaj és Ulën (Ulem).[2] A 2011-es népszámlálás alapján Bradashesh alközség népessége 10 700 fő.[3] Fő nevezetessége az Ad Quintum-i római kori fürdőház romja és a 14. századi shijoni Szent János Vladimír-templom(wd).
Fekvése
A Shkumbin jobb (északi) partján elterülő alközség az Elbasani-síkba északról benyomuló Krrabai-hegység és Pezai-dombvidék találkozásánál fekszik. Déli települései – Bradashesh, Shijon, Katund i Ri, Karakullak, Kusarth – még síksági területen fekszenek, az északi irányba húzódó Kusha-völgytől – vagy másik nevén Karakullak–Balëzi-völgytől – keletre a Krrabai-hegység települései (Balëz-Lart, Balëz-Poshta, Gurabardh, Kozan, Letan és Rrila), nyugatra pedig a Pezai-dombvidék falvai (Fikas, Petresh, Reçan, Shëmhill és Shtëmaj) fekszenek 300-400 méteres tengerszint feletti magasságban. A legmagasabb, 600-700 méteres térszínformák az alközség északnyugati vidékén találhatóak; itt fekszik a nehezen megközelíthető Ulën falu. Az alközség déli peremén futó Shkumbin és az abba ömlő Kusha-patak (Përroi i Kushës) mellett további jelentős vízfolyás az alközség keleti részén a Shkumbinba tartó Zaranika-patak (Përroi i Zaranikës).[4]
A Kusha-völgyben 2011-ben vette kezdetét a Tiranát Elbasannal összekötő A3-as autópálya építése,[5] északnyugati irányból pedig az SH3-as tirana–korçai főút érkezik a vidékre és Bradasheshnél fordul keleti irányba, a Shkumbin völgyébe. Az SH3-asba ugyanitt, Bradasheshnél csatlakozik be az SH7-es főút, amely Elbasannak Peqinen keresztül az Adria-parti úttal biztosít összeköttetést.
Története
Az i. e. 2. század második felétől a Genusus (Shkumbin) völgyében felépült római út, a Via Egnatia egy kisebb települése, Ad Quintum feküdt a mai Bradashesh falu helyén. A régészeti ásatások ez idáig egy 2–3. századi római villát és fürdőházát tárták fel.[6] Ad Quintum fontosabb regionális szerepkörrel nem rendelkezhetett, mert azt az i. sz. 1. századtól a néhány kilométerrel keletebbre, a mai Elbasan helyén felépült, castrummal is rendelkező Scampis töltötte be.[7] Scampis feltehetően 9. századi elnéptelenedését követően a környék piachelye a mai Shijon lett.[8]
Shijonban épült fel egy kolostor, amely eredetileg talán a bencésekhez kötődött.[9] A 14. században a kolostorba kerültek a még 1016-ban meggyilkolt és később szentté avatott dukljai fejedelem, Jovan Vladimír(wd) csontjai.[10] Vélhetően ekkor és ennek következményeként alakult ki a Shijon helynév: Jovan vagy János albánul Gjon, Szent János albánul Shën Gjon vagy röviden Sh’Gjon, ennek további rövidülése lehet a Shijon.[11] A kolostort földrengés pusztította el, amelynek helyén 1380–1381-ben Karl Topia albán fejedelem építtette fel az új Szent János Vladimír-templomot.[12] 1388-ban bekövetkezett halála után Topiát a kolostorban temették el, a templomból előkerült a teljes vértezetét ábrázoló 14. századi kőfaragvány is.[13] Vélhetően eleinte a kolostor volt a 18. század közepén kialakított diracsi (durrësi) ortodox érsekség monasztikus központja. Ebben az időszakban itt, a kolostorban dolgozták ki az elbasani ábécét, amelyet az Elbasani evangéliumhoz (Ungjilli i Elbasanit), az egyik legkorábbi albán evangéliumfordításhoz használtak fel.[14] 1944 márciusában a templom leégett, és még 1995-ben is tető nélküli torzóként állt Shijon mellett,[15] de a 21. század elején rekonstruálták az épületet.
Az 1970-es években Bradashesh közigazgatási területén, Elbasan délnyugati szomszédságában épült fel a korszak egyik legnagyobb nehézipari beruházása, A Párt Acélja Kohászati Kombinát, amely 10-12 ezer embernek adott munkát.[16] Az 1991-es rendszerváltást követően az ipari termelőegységek nagy része bezárt, de súlyosan elszennyezett környezetet hagytak hátra, aminek következtében országosan Elbasan és Bradashesh vidékén a legmagasabb a krónikus légúti és emésztőrendszeri megbetegedések, a koraszülések és születési rendellenességek aránya.[17]
Nevezetességei
Ad Quintum római kori fürdőháza
Bradashesh két legjelentősebb nevezetessége a már említett ókori Ad Quintumfürdőházának romja és a 14. századi Szent János Vladimír-templom(wd). További jelentős műemlék a Petresh határában magasodó Szkander bég szikláján (Shkëmbi i Skënderbeut) álló várrom.[18]
A shijoni templom közelében, Bradashesh irányában található Visarion Xhuvani (1887–1965) görögkeleti egyházi vezető sírja, akit 1946-ban a kommunista hatóságok bebörtönöztek, majd 1962-es szabadulásától haláláig a shijoni kolostorban élt.[19]
↑Elsie 2010:Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
↑Elsie 2013:Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3
↑Gilkes 2013:Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698
↑Jacques 2009:Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
↑Pasha 2006:Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. szeptember 12.
↑Pollo & Puto 1981:Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
