PROFILPELAJAR.COM

	Bozóky Alajos
Született	1842. december 30.; Buda
Elhunyt	1919. december 7. (76 évesen); Nagyvárad
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Bozóky Géza; Bozóky Ferenc;
Foglalkozása	egyetemi tudós/kutató; jogász;
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1866)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bozóki Bozóky Alajos (Buda, 1842. december 30. – Nagyvárad, 1919. december 7.) jogtudós, királyi tanácsos, királyi jogakadémiai igazgató.

Családja

Bozóky Mihály, a helytartótanács hivatalnokának fia, Bozóky János igazgató-tanár testvéröccse, Bozóky Gyula (1878–1954) honvédtiszt édesapja, Bozóky László fizikus nagyapja.

Életpályája

Középiskoláit 1862-ben szülővárosában, a jogot 1866-ban a budapesti egyetemen végezte. Miután a jogtörténelmi és bírói államvizsgát letette, 1867. július 7-én jogtudorrá avatták. Egy ideig a magyar királyi helytartótanácsnál, majd a közoktatási minisztériumban mint fogalmazó-gyakornok szolgált. Azután báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter állami ösztöndíjjal külföldre küldte, ahol Heidelbergben Vangerowot, a világhírű romanistát hallgatta és az 1867-68. tanév alatt még Brüsszelt, Londont, Párizst és Strasbourgot is meglátogatta. 1868 nyarán bejárta Németországot és azután Svájcon és Felső-Olaszországon át haza tért, mire a nagyváradi király jogakadémiánál a római és egyházjogi tanszékre helyettes tanárrá nevezték ki. Miután a római jogból egyetemi magántanárrá képesítette magát, rendkívüli, 1871. szeptember 19-én pedig rendes tanár lett. 1879-től a nagyváradi királyi jogakadémia igazgatója volt. 1888-ban a Szent István Társulat irodalmi osztályának tagjává választotta; 1889. május 20-án királyi tanácsosi címet nyert.

Írásai

Jogi, államtudományi, társadalmi és közművelődési cikkei megjelentek a Jogtudományi Közlönyben (1863-tól), a Reformban, a Nagyváradban, melynek 1875-től rendes munkatársa, névtelenül; a magyar jogászgyűlés évkönyveiben (1872, 1879, 1882, 1889.), az Archiv für kath. Kirchenrechtben (1873. 1880-81. 1883.), a bécsi Tagespresseben, az Alma Mater szakközlönyben (1877-78.), a berlini Deutsche Juristische Zeitungban (1878.), Nemzetben (1884. 350. sz.), a Századokban (1885.), a Kath. Szemlében (1887-88, 1890.), a Magyar Könyv-Szemlében (1887.), az Egyet. Lapokban (1889.), az Ország-Világban (1889.) és Jogi Szemlében (1890, 1891.)

Jegyei: B-y, y. (régebben a Jogtud. Közlönyben és a Reformban.)

Munkái

A világtörténet átnézete synchronistikai táblákban, különös tekintettel Magyarország történetére. Buda, 1863. (2. kiad. Buda, 1867.)
Ezeregy éj, ifjusági irat. Buda, 1864. (Claudius G. C. után névtelenül. 2. kiadás. Buda, 1870.)
Praetori jog. A pesti egyetem által koszorúzott pályamű. Pest, 1866. (Ism. Jogtud. Közlöny.) Online
A börtönügy legujabb haladásai. A pesti egyetem által a Pauler-díjjal koszorúzott pályamű. Pest, 1867.
A biztosítási ügyről. Pest, 1868. (Tudori értekezés.)
A római jog institutióinak tankönyve. Pest, 1870. (Ism. Jogtudományi Közlöny. 2. jav. és bőv. kiadás. 1875. 3. kiadás. 1880. 4. jav. és bőv. k. 1885. Pest) Online
A jogi személyekről. Nagyvárad, 1870. (Székfoglaló értekezés.)
Az egyházi jog tankönyve. Pest, 1871.
A nagyváradi jogakadémia vázlatos története alapításától az 1870/1. tanév végeig. Nagyvárad, 1872.
Eszmetöredékek hazai főtanodáink reformjához. Nagyvárad, 1873.
A római jog pandektáinak tankönyve. Budapest, 1874. (Ism. Jogtud. Közl.)
A köteles részről. A m. tud. akadémia által dicséretre méltatott pályamű. Nagyvárad, 1874. (Ism. Jogtud. Közl. 1875.)
A n.-váradi kir. jogakadémia vázlatos története az 1871/2-1873/4. években. Nagyvárad, 1874.
Római perjog. Nagyvárad, 1878. (2. kiadás. Uo. 1885.)
Római világ művelődéstörténeti rajzok Augustustól az Antoninusok korának bezártáig. Nagyvárad, 1883. 464 l.
A római nők. Felolvasás. Nagyvárad, 1883.
Pompeji. Fölolvasás. Nagyvárad, 1883.
Római világ. Művelődéstörténeti rajzok Friedländer L. nyomán. Budapest, 1883-84. Két kötet. (A Magyar Nemzet Családi Könyvtára 62-69. és XVIII. XIX. köt. Ism. Bud. Szemle XLVII.)
A rómaiak nyilvános játékai. Fölolvasás. Budapest, 1885.
Mit hittek a rómaiak? Fölolvasás. Budapest, 1886.
Gajus római jogi institutióinak négy könyve. Budapest, 1886. (Bevezetéssel és jegyzetekkel. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.)
Ugyanaz csupán magyarúl. Budapest, 1886.
M. Tullius Ciceronak védbeszéde P. Sulla mellett. Budapest, 1887.
A római rabszolgaélet. Fölolvasás. Győr, 1887.
M. Tullius Ciceronak I. II. XIV. philippikája. Nagyvárad, 1887. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.)
M. Tullius Ciceronak válogatott levelei, ford. jegyzetekkel Nagyvárad, 1888.
A nagyváradi kir. akadémia százados multja 1788-1888-ig. Budapest, 1889.
A nagyváradi kir. akadémia százéves fennállásának emlékünnepélye. Nagyvárad, 1889.
Felolvasások Rómában. Fölolvasás. Nagyvárad, 1889.
Az ausztriai magánjog rendszere. I. füzet. Budapest, 1891.
Római magánjog: 1-2.. Pozsony, 1899. (Tudományos Zsebkönyvtár)
Magyar katholikus egyházi jog. Pozsony, 1899. (Tudományos Zsebkönyvtár)
Az első keresztény kodifikáció. Budapest, 1905.

Szerkesztette a nagyváradi király jog- és államtudományi kar Almanachját 1874/5-től, ahol megnyitó beszédei is megjelentek.

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02218.htm, Bozóky Alajos, 2017. október 9.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]