Dr. Botskor Lóránt (Segesvár, 1896. február 7. – Budapest, 1976. május 21.) csendőralezredes, a marosvásárhelyi zsidó gettóból hatvan szombatos megmentője (1944 májusában).
Ősei családja
Botskor Lóránt szülei: Botskor Árpád (Csíkdelne, 1850. május 3. – Segesvár, 1927. június 26.) és Ajtay Adél. (1858. november 29.– 1945. január 16.) Esküvő: 1881. május 15. Botskor Árpád Királyi műszaki főtanácsos volt.
Botskor Árpádnak és Ajtay Adélnak négy fia és két leánya született. A hatodik, legfiatalabb gyermek volt Dr. Botskor Lóránt. Felesége: borbereki Farkas Erzsébet (1899. október 20. – 1991), esküvő: 1925. Gyermekei:
Botskor Erzsébet (1929. május 28. – 1986. augusztus 21.) – férje Szabó Ferenc (1920. október 6.– 1964. március 15.); Esküvő 1951 február 24. Szabó Ferenc szülei Szabó Géza és Bujtor Mária
Botskor Judit (1933. július 3. – 1989. július 13.) – férje Száva István. esküvő 1959. június 11. Száva István szülei: Száva Gergely és Puskás Aranka (1925 június 11.– 2005 április 21.).
Botskor Lórántról és családjáról életrajzi adatok és fényképek megtekinthetők:[5]
Botskor Lóránt egyeneságú ősei
A Botskor Loránt által összeállított családfa (1958) alapján mindegyik Bocskor ősapja Bochkor Márton volt, akinek két fia ismert, Bálint és Péter. Bochkor Márton de Csík-Szent-Márton. (1535.– 1540. – †1602. előtt). Bochkor Márton 1569-ben mint lófőlustrált, Gyulafehérvárott1570 III-ik hónapban nova donációt (új adományt) nyert II. János (János Zsigmond) választófejedelemtől Csíkszentmártonban (Hargita megyében), és Csíkszentgyörgyön, (Hargita megyében), amelyeket ő és elődei korábban békésen birtokoltak.
Életpályája
Az adatok forrása: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Botskor Lóránt kérdésekre adott válaszai alapján.[6] Iskolai végzettségei: gimnáziumi érettségi, államtudományi doktorátus. A Volksbundnak és SS-nek nem volt tagja.
Korábbi szolgálati beosztások: Szárung, 1921. március 8.– 1922. május 27.; Ráckeve, 1928. augusztus 1. – 1932. augusztus 15.; Kecskemét, 1932. augusztus 15. – 1938. december 1.; Siklós, 1938. december 1. – 1940. szeptember 1.; Esztergom, 1940. szeptember 1. – 1942. december 15.; Marosvásárhely, 1942. december 15. – 1944. november 16.
1944 májusában a marosvásárhelyi zsidó táborból 60 bödözujfalusi szombatost, köztük zsidókat is kiszabadított. Az eset részletes leírása és az igazoló iratok, aláírások az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött (Analekta 11.134: Botskor Lóránt: Erdélyibözödújfalui székely szombatosok megmentése 1944. évben” című) dokumentumgyűjteményben megtalálhatók. „Alulírottak, akik 1944. április és május hónapban, mint szombatos zsidók Bözödújfaluból a marosvásárhelyi gettóba hurcoltattunk, kijelentjük, hogy dr. Botskor Lóránt csendőralezredes közülünk mintegy hatvan internált személyt saját felelősségére szabadlábra helyezett, és vagyonunkat, életünket, gyermekeinket megmentette a biztos pusztulástól...” stb., stb. Bözödújfalu, 1946. augusztus 30. Aláírások. Hitelességüket igazolja többek közt Ráduly István László plébános.” [7] Budapest 1944 november 16.-1945 március 29. 1945 és 1950 között kapta a nyugdíjat, alkalmi munkát vállalt.
1951-ben lakását elvették, és családjával (felesége és Judit leánya) kitelepítették a Hortobágyra, ahonnan 1953-ban szabadultak.[8]
Botskor Lóránt és családjának kitelepítéséről az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában találhatók iratok.
Fontosabb kitüntetései
Kormányzói dicsérő elismerés Magyar Koronás Ezüstérem, keskeny piros-fehér szegélyezésű sötét, smaragdzöld szalagon (katonai).
III. oszt. Tiszti Katonai Szolgálati jelvény.
Erdélyi emlékérem.
Sebesültek érme 1 sávval.
Károly Csapatkereszt.
Bronz vitézségi érem.
Háborús emlékérem a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján, a kardokkal és sisakkal díszítve.
Bolgár háborús emlékérem.
Osztrák háborús emlékérem karddal.
Botskor Lóránt sírja
„A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 63/2014. számú határozatával úgy döntött, hogy „A” kategóriában a nemzeti sírkertbe sorolja dr. Botskor Lóránt csendőrparancsnok, „embermentő” Farkasréti temetőben található (37/1-II-1-48) sírját.[1] A Farkasréti Temető nevezetes halottainak a listája.[9]
A Botskor család története
Botskor de Csíkdelne et Csíkszentmárton.[10] 134. T. 8. Nemessége ősi székely jogon alapszik. – (1614 évi Bethlen Gábor-féle nemesi összeírás Udvarhely vm. lt.). – Egyik ága címerében a bocskort használja. – Botskor Lászlónak 1789 évben használt c. p. – Gróf Teleki lt. Dipl. oszt. 881.
A fontosabb családfa levezetéseket Botskor Lóránt két munkájában összegezte.[11][12]
A Botskorok ősei és számos leszármazottja a családnak Hargita megyében, Csíkszereda környéki falvakban élt és vallásuk katolikus volt. A család eredetének helye tehát Csíkszentmárton, Csíkszékben a nemek és ágak tartozását nem lehet megállapítani, így a Botskor név eredete is ismeretlen, az ősi személynevek közé sorolhatjuk.
A monda szerint egy tatár betörés alkalmával a bekerített székely csapat megmenekülését egy Botskor ősnek köszönheti, mert indítványára a bocskorukat fordítva húzták fel, így a lábnyom a tatárokat félrevezette és így az egész székely csapat megmenekült. Így maradt a Botskor név a családra.
↑ÁBTL Dosszié jelzete V-98981. Dosszié tárgya Kardos József. Iratévkör: 1939–1947. 2014 novemberében jegyzetelte Dr. Sipos Béla a Botskor Lórántra vonatkozó iratokat az ÁBTL-ben. 1945. november 10. Aláírta Dr. Botskor Lóránt. Az iratokat korábban még senki nem nézte át.
↑Transindex - Látó. lato.adatbank.transindex.ro. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
csaladfakutatasidocfájlok – Google Drive. drive.google.com. (Hozzáférés: 2020. június 28.) Boldog Gyöngyi-Dr. Sipos III. Béla: A Bocskor (csíkszentmártoni, majd csíkdelnei) család
MACSE: ISMERT SZEMÉLYEK. macse.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 20.) Botskor Lóránt. Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület. (MACSE). Ismert személyek anyakönyvi bejegyzései. Projektvezető: Dr. Hatvany Béla Csaba