A Borsos család nemesi származásának igazolására, 1943-ban édesapja, Borsos Endre közigazgatási bíró által indított eljárás nem járt sikerrel, ugyanis a Belügyminisztérium nem látta igazoltnak, azt a családi emlékezetben megmaradt eredettörténetet, miszerint a kérelmező abból a nemes Borsos családból származik, amely III. Ferdinánd magyar királytól 1646. október 1-én Zala vármegyében kapott címeres nemeslevelet és onnan Csajágra származott. A dokumentumok hiányara tekintettel a család eredete nem állapítható meg kétséget kizáróan, ugyanakkor a nemességvizsgálati eljárásban a család és más tanúk által megfogalmazott vallomások azt látszanak igazolni, hogy az a Csajágon honos nemes Borsos családból származik.[3]
Dédapja, Borsos István (Kocs, 1798. december 26. – Nagysáp, 1880. december 19.) nagysápi református iskolamester. Nagyapja, Borsos István (Nagysáp, 1840. június 25. – Nagysáp, 1891. március 14.) ászári, utóbb nagysápi református iskolamester. Édesapja Borsos Endre közigazgatási bíró, édesanyja Schrikhuber Laura Vilma (Pápa, 1880. július 21. – ), Schirkhuber József ügyvéd, városi közgyám és Körber Vilma lánya. Szülei Pápán kötöttek házasságot 1900. július 7-én.[4] Házasságukból hét fiúgyermek született.
Testvérei:
Endre Károly, építészmérnök (Pápa, 1901. október 11.[5] – Budapest, 1957. május 5.)[6] felesége: Budapest, 1940. Erdélyi Szidónia Erzsébet
László Iván, Ybl Miklós-díjas építészmérnök, építészettörténész, műemlék-restaurátor (Székesfehérvár, 1903. március 29.[7] – Budapest, 1975. január 3.)[8] felesége: Budapest, 1945. Herolt Etelka
József Tamás (Székesfehérvár, 1909. november 09.[9] – 1976.)
Károly Ferenc (Székesfehérvár, 1912. február 14.[10] – )
Géza Vilmos, járásbíró, ítélőtáblai tanácsjegyző, tartalékos tüzérhadnagy (Budapest, 1914. szeptember 1. – Budapest, 1947. április 23.)[11] felesége: Kecskemét, 1945. április 07.[12]Imre Mária
Ferenc Zoltán (Budapest, 1916. augusztus 27. – 1983. október 17.)[13] felesége: Budapest, 1943. június 23. Schéry Edit
Feleségét, Szalmásy Ilona (Budapest, 1915. március 26. – ) Budapesten 1933. szeptember 30-án a Szilágyi Dezső téri református templomban vette el.[14] A házasságot még 1934-ben felbontották.
Tanulmányai befejezését követően rövid ideig Csók István tanársegédje lett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Főként portré- és aktfestészettel foglalkozott, de emellett figurális kompozíciókat is festett, művészete teljesen egyéni, képein a meleg, világos színek dominálnak. Fiatal művészként gondosan kiegyensúlyozott és megmunkált aktkompozíciói, csendéletei, tájképei és arcképei révén szerzett hírnevet magának, amelyekkel 1927-től sűrűn szerepelt a Nemzeti Szalon kiállításain. Első önálló kiállítása 1928. április 21-én nyílt meg a nagyközönség előtt, amelyen száz ceruza, pasztell rajzzal és vízfestményekkel mutatkozott be. Festészetén ekkor Rippl-Rónai József hatása volt érezhető.[15] 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság kiállításán Sárga csendélet c. művét a főváros vásárolta meg. A Nemzetközi Képzőművészeti Kiállításon 1929-ben ismét vásárolt alkotásai közül a főváros egy festményt, ekkor úgy jellemezték, mint az egyik legtehetségesebb fiatal művészt.[16] 1930-ban Négely Rudolffal közösen állított ki a Független Művészek Társasága kiállításán, ahol mint "a legszebb fejlődést ígérő" fiatal művészt mutatták be.[17] Festményeivel 1933-ban részt vett a Szinyei Merse Pál Társaság zsűrizésén a Nemzeti Szalonban.[18] A Budai Szépművészeti Társulat kiállítótermében 1934-ben gyűjteményes kiállítással mutatkozott be.[19] A festészet mellett a szobrászat terén is alkotott és mint szobrász is jelentős sikereket aratott műveivel. Alkotásai hazai műgyűjtők birtokában vannak.
Tagja volt többek között a Gyóni Géza Társaságnak és a Független Művészek Társaságának.
Halála
Borsos István József 1936. január 19-én, alig 31 évesen tuberkulózisban hunyt el Budapesten. Halálával egy fiatal, tehetséges festőművész pályája tört ketté. Sírja a Farkasréti temetőben található, sírfelirata: „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is él.” (János evangéliuma 11,25).[20]
Sírjában vele együtt nyugszik bátyja, Borsos László Iván Ybl Miklós-díjas építészmérnök, építészettörténész, műemlék-restaurátor.
Emlékezete
Halálát követően egy évvel, 1937 januárjában Budapesten emlékkiállítást rendeztek műveiből.
