Bogyó Alajos

Bogyó Alajos
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született1834. június 11.[1]
Nemespann
Elhunyt1906. július 22. (72 évesen)[1]
Pécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaoperaénekes
Sablon • Wikidata • Segítség

Verebélyi és szentgyörgyi Bogyó Alajos (Nemespann, 1834. június 11. – Pécs, 1906. július 22.) magyar színész, operaénekes, színigazgató.

Életpályája

Árva gyerekként, 15 éves korában a szabadságharc honvédei közé szegődött. Komárom alatt Klapka György seregének felderítője volt. Később Dunaszerdahelyen kántortanító. 1861-ben a Csallóköz-Szerdahelyi Népkör titkára volt és Pozsonyban lett jegyző, de a helyi dalárdában is feltűnt. 1866-ban a Csikós című népszínmű férfihősét játszotta el vendégként a Nemzeti Színházban. Közben Budán és Debrecenben zenés színdarabokban szerepelt, Bécsben pedig énekelni tanult. 1871-ben[2] és 1876-ban ismét a Nemzeti Színházban vendégszerepelt, ezúttal Friedrich von Flotow Márta című operájának Lioneljét énekelte. 1878-ban Debrecenben a Csikós népszínműben énekelt.[3]

Mozgalmas pályafutása során egy ideig vidéki színigazgató is volt.[4] 1880-ban és 1881-ben Békéscsabán,[5] 1881-ben Mohácson,[6] 1882-ben Budán,[7] valamint Pécsett léptek fel.[8] 1883-ban Újvidéken vendégszerepeltek,[9] majd Selmecbányán léptek fel és november 19-én az ő társulata nyitotta meg az új építésű Nyitrai Nemzeti Színházat.[10] 1885-ben pályázott a debreceni színtársulat igazgatói posztjára is.[11] 1885 decemberében leváltották a győri színház éléről.[12] 1886-ban Esztergomban játszott.[13] 1888-ban is működtette társulatát.[14] Makón is megfordult.

1898-ban Pécsett a 48-as jubileumi rendező emlékbizottság elnöke lett.[15]

1904-ben nyugalomba vonult és Pécsett telepedett le, majd a királyi táblánál volt leíró. Felesége zilahi Éltető Erzsébet (1841-1912)[16] és lánya Bogyó Ilona (1870-1922) is egy időben színészi pályán volt.[17]

A Bánk bán, a Hunyadi László (Erkel), a Faust (Gounod), A trubadúr (Verdi), a Zampa (Hérold) stb. tenorszerepeit énekelte. Leánykérők címmel operettet is írt.

Társulatainál játszottak többek között: Árpási Katalin, Fenyéri Mór, Gál Hermin, Harmath Emma, Körmendy János, Krecsányi Flóra, Leövey József, Mezei Kálmán, Rajz Ödön.

Fontosabb szerepei

  • Lyonel (Flotow: Márta)
  • Bánk bán (Erkel Ferenc)
  • Hunyadi László (Erkel Ferenc)
  • Faust (Gounod)
  • A trubadúr (Verdi)

Művei

  • 1861 A Csallóköz-Szerdahelyi Népkör Évkönyve. Pozsony.
  • 1889 Istenitélet - elbeszélés az elnyomatás korából. Pécsi Figyelő
  • 1900 Letört bimbók a nagy időkben. Pécsi Figyelő 28/87, 6-9. (április 15.)
  • 1900-1901 Karcolatok a régi szini-világból. Pécsi Figyelő 28/283-285 (1900. december 12-14.), 29/41, 169-170, 262 (1901. február 19., július 25-26. és november 14.)
  • 1901 A nagy Szilágyi Dezső és én. Pécsi Figyelő 29/177.
  • 1901 Visszaemlékezések az 1848/49-iki szabadságharc idejére. Pécsi Figyelő 29/231-233.
  • 1902 Csonka Gyurka története. Pécsi Figyelő 30/74, 2-3. (1902. március 30.)
  • Korrajzok az 1848-49-iki szabadságharc és annak elnyomatása idejéből. Pécs, 1904.

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01988.htm, Bogyó Alajos, 2017. október 9.
  2. ↑ Pesti Napló 22/202, 3 (1871. szeptember 2.)
  3. ↑ Debreczeni Szinház 1878. március 12.
  4. ↑ 1881-ben elutasították a Krisztinavárosi Színkör átengedését színielődások céljára. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1881. március 30-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve No. 198
  5. ↑ Eger XIX/51, 405 - 1880. december 16; Békésmegyei közlöny VIII/30, 3 - 1881. március 10; VIII/49, 2 - 1881. április 24. - árvízkárosultak javára
  6. ↑ Szekszárd vidéke 1881. október 6; Tolna Megyei Népújság 1977. október 2.
  7. ↑ Pápai Lapok IX/22, 1 - 1882. május 21.
  8. ↑ Pécsi Figyelő 23/232, 1-2. (1895. október 10.)
  9. ↑ Pécsi Figyelő 11/17 (1883. április 28.)
  10. ↑ Nemzet 2/296, 8 (1883. október 28.); 2/309, 6 (1883. november 10.); 2/314, 6 (1883. november 15.); 2/319, 3 (1883. november 20.); Kenézy Csatár 1899: A színészet Nyitravármegyében. In: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye
  11. ↑ Esztergom és Vidéke VII/20, 3 - 1885. március 8.
  12. ↑ Pápai Lapok XII/41 , 169 (1885. október 11.); XII/52, 215. (1885. december 25.)
  13. ↑ Esztergom és Vidéke VIII/ 29, 2 (1886. április 11.); VIII/ 30, 2 (1886. április 15.).
  14. ↑ Pápai Hírlap I/23, 6 - 1888. október 14.
  15. ↑ Pécsi Figyelő 26/53 (1898. március 6.)
  16. ↑ Elhunyt Makón 1912-ben (Pécsi Napló 21/48, 4. - 1912. február 28.)
  17. ↑ Magyar színművészeti lexikon; Magyar Színpad 1/2, 4. (1891. október 5.); 1/3, 4. (október 15.); 2/5, 4. (1892. február 15.); 1893-ban Debrecenben játszott a Liliomfiban és a Három feleség egy férj vagy három közül a negyedik című darabban, 1894-ben pedig A papa-ban; 1893-ban Nyíregyházán is fellépett (Barna János 1931: A szinészet története Nyíregyházán. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Budapest, 248 Archiválva 2016. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben); 1897-ben pedig Budapesten (Szinházak és Mulatók Közlönye I/2 május 17. arcképpel); Esztergom és Vidéke 1898/82, 3. (1898. október 13.)

Források

További információk

  • Nagy Attila 2023: 100 szerdahelyi történet. Dunaszerdahely, 47-49