Általános és középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1969-ben érettségizett a Kilián György Gimnázium francia tagozatán. Felsőfokú tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kereskedelempolitika szakán folytatta, ahol 1973-ban közgazdász diplomát szerzett. 1986-ig Miskolcon élt és az államigazgatásban dolgozott. Ugyanezen évben doktorált, és családjával Budapestre költözött. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő. 1991-től a politikai tudományok kandidátusa. 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Alapvető kutatási területe a globalitás hatalmi rendszere. Munkássága elismeréseként 2011. november 17-én a Fővárosi Közgyűlés Pro Urbe-díjjal tüntette ki.[1]
2008 tavaszán a Koinónia folyóiratban háromrészes esszében tette közzé nemzetprogramját. 12 pontban jellemezte a magyarság állapotát, problémáit.[2] Három válsággócot írt le: 1) a közbeszéd válsága, 2) a rendszer válsága 3) a társadalmi újratermelés válsága.[3] A problémákra 2008 őszén (az akkori válság – a Lehman Brothers bedőlése, tőzsdepánik – idején) az alábbi iránypontokat fogalmazta meg a következő kormány számára (a teljes előadás itt):
Egy új alkotmányt – mely a magyar nemzet létszervező erejének megnyilvánulása – létrehozni; ez alapján egy tárgyaló küldöttséget kiállítani, mely ez alkotmányra hivatkozva képviseli a nemzeti érdekeket, ez lenne a Magyar Nemzeti Tárgyaló Küldöttség, valamint kikényszeríteni a bennünket kifosztó globális háttérhatalom részéről egy küldöttség kiállítását, Argentína esetét hozva fel 2001-ből, mely elbeszélése szerint erre képes volt – ez implicite az államadósság valamiféle újratárgyalását is jelenti. A majdani új kormány egyik első feladata e küldöttség fölállításának elősegítése kell legyen. „Ha ezt az új kormány nem deklarálja, akkor önmagában a kormányváltás semmiféle jelentőseggel nem bír.”
A magyar családok szétroncsolt helyzetének támogatására és helyreállítására „hatalmas méretű, ezermilliárdos újraelosztási folyamatokra, az egész adórendszert totálisan átalakítva” van szükség;
A kereskedelmi tévék „ocsmány, uszító, pusztító” reklámjainak azonnali betiltása;
„Az adó a becsületes és felelős állam és becsületes és felelős állampolgár közötti szerződés”, az adó mértéke 5% Hongkongban és 55% Svédországban, mégis sikeres ország mindkettő, önmagában nem az adók nagysága a baj. Az adócsökkentés a gazdagnak kedvez, mert több jövedelmet tud megtartani. Czakó Gábort idézte: „Utolsó nemzeti védművünk az állam”, és minden radikális adócsökkentés radikális államtalanítást is jelent. „Csakis az erős nemzetállam menthet meg minket, ennek jegyében radikális adónövelésre van szükség a bennünket kifosztó globális tőkével (bankok és multinacionális vállalatok) szemben.”
Progresszív, többkulcsos személyi jövedelmi adó, példának hozta az 50-es évekbeli USA-t, ahol a legfelső adókulcs 90% volt; „aki az egykulcsos adórendszert követeli, az, ha úgy tetszik, nemzetvesztő gazember”.
Az 1989-es statisztikai évkönyvben még szereplő Nemzeti Vagyon fogalmának visszahozása; ez gyakorlati értelemben a nemzeti vagyon felmérését, egy nemzeti vagyonleltár készítését jelenti.
A 2010-es kormányváltásnál e követelésekből csak magánnyugdíjpénztárak államosítása valósult meg. A hivatalba lépő második Orbán-kormány éppenséggel a Bogár által oly élesen elítélt egykulcsos személyi jövedelemadót vezette be. Ami az adónövelést illeti a bankokkal szemben, az Orbán-kormány bevezetett egyfajta bankadót, amit azonban a bankok többségében sikeresen az ügyfelekre hárítottak,[4] 2016-ra a magyarországi bankok keresték legtöbbet az ügyfeleiken.[5] Szintén, a névleg bankokat terhelő tranzakciós illeték és pénzfelvételi illeték gyakorlatban az ügyfeleket, a lakosságot terheli.[6] Ami a multinacionális vállalatokat terhelő adókat illeti, a kormány az EU legalacsonyabb társasági adóját valósította meg.[7] A lettek után mi támogatjuk legjobban a multikat egész Európában.[8]
Tevékenységének kritikája
Az utóbbi évtizedben világnézete a szélsőséges konspirációs elméletek irányába mozdult, amelyek szerint a világban mutatkozó tendenciák háttérhatalmak összeesküvésének tekinthetők. Ilyen nézeteket hangoztat és nyiltan zsidóellenes megnyilvánulásai vannak, amelyeknek teret engednek a kormányközeli médiumok is. Ezt erősíti, hogy az orosz-ukrán háború megindulása után az orosz kormánypropaganda egyik szócsövévé vált Magyarországon. Torz világmagyarázatait, kibontakozó áltudományos történetfilozófiáját, gyűlölködő "nyugatellenes" fanatizmusa megnyilvánulásait sokezres követőtábor követi, ugyanakkor tevékenységével nemzettársai közötti szellemi és ideológiai szétszakadást növeli sértő és kirekesztő tartalmaival.
A kommunista múlt igazságtalanságai helyett zavarodott világösszeesküvést adott le a köztévé. 2014. január 9. [10]
Bogár László bezáratja az internetet. 2014. november 6. [11]
Napi Bogár: a berlini fal igaz története. 2014. november 11. [12]
A Bónusz Brigád segít leleplezni a zsidók titkos tervét az emberiség kiirtására. 2015. szeptember 24. [13]
Beszabadult Bogár a közmédiába: itt az Igazság, de hol az igazság? 2015. november 2. [14]
Bement egy őrült ember a nemzeti hírtévébe őrültségeket beszélni, és a nemzeti hírügynökség már le is hozta az őrültségeit. 2015. november 2. [15]
Matolcsy és Bogár László kőkeményen tőzsdéznek a pénzünkből. 2016. május 31. [16]
Nevetséges 75 ezer forintra büntette a médiahatóság az emberi hulladékok milliárdjairól fröcsögő Magyar Hírlapot. 2017. november 23. [17]
„Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja”. 2022. február 24. [18]
Végre kiderült a fideszes tévéből, hogy nemcsak az ukrán-orosz háborút, de az első és a második világháborút is az USA provokálta ki. 2022. március 9. [19]
Bogár László szerint „Dózsa György a legpusztítóbb ügynök volt”. 2023. március 19. [20]
Sebestyén Balázs is döntős volt, de végül Bagdy Emőke kapta a Laposföld-díjat. 2023. április 23. [21]
↑"Bár a tranzakciós illetéket közvetlenül a bankoktól szedi be az állam, a tranzakciós illeték terhét a gyakorlatban az ügyfelekre terhelik a pénzintézetek." (2019. jan. 18) Portfolio.hu
↑"Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor csütörtökön. (...)Varga Mihály ezzel kapcsolatban azt állította: az adókulcs csökkentésével Magyarország a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná az Európai Unióban." (2016 nov. 11.) Index.hu - Adóparadicsomot csinálnak Magyarországból
↑Pogátsa Zoltán közgazdász: "az adókedvezményekkel és támogatásokkal a lettek után a második legnagyobb arányban Magyarország tömi a multikat." (2017. szept. 13.) Mandiner.hu
.JPG)
