Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Bodó Richárd (kézilabdázó).

Marosszentkirályi Bodó Richárd, születési és 1904-ig használt nevén Blumenfeld Richárd (Brassó, 1895. július 20. – New York, 1965. február 4.) orvos, farmakológus, egyetemi tanár.

Bodó Károly^[3] (1858–1914), az Osztrák–Magyar Bank főellenőre és Steinhardt lda gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a harmadik osztálytól a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban végezte (1907–1913), majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Az első világháború alatt tizenhárom hónapot a harctéren töltött, s mint tüzérhadnagy szerelt le. Oklevelét csak 1922-ben, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szerezte meg. Pályáját a Mansfeld Géza vezetése alatt működő Gyógyszertani Intézetben kezdte. 1923-ban tanulmányi szabadságon volt s ezt az időt részben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem I. és II. sz. Kémiai Intézetében, részben az Állatorvosi Főiskola Kémiai Intézetében töltötte.

1925-ben Rockefeller-ösztöndíjasként a University College London Élettani Intézetében és a National lnstitute for Medical Research-ben képezte magát Ernest Starling és Henry Hallett Dale professzorok mellett. 1926 júniusától a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Élettani Intézetének adjunktusa lett. 1926-ban Pécsett az általános gyógyszerhatástan, 1928-ban a vegetatív működések élettana című tárgykörből magántanári képesítést nyert.^[4][5] 1929 augusztusában a XIII. Nemzetközi Élettani Kongresszusra New Yorkba utazott, ahol a kongresszust követően Wallace professzor kérésére ott maradt további tanulmányúton. A magyar kormánytól illetmény nélküli szabadságot kapott. A New York Egyetem Gyógyszer- és Élettani Intézetének asszisztense, 1952-től egyetemi tanára lett. Számos tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.

• Vizsgálatok az eklampsiasok vérének calciumion concentratiójáról. Liebmann Istvánnal. (Magyar Orvosi Archivum, 1926)

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Révai nagy lexikona III. kötet (Béke–Brutto). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911.  
• Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  

• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
• Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8