Bodor Antal
Született	1878. január 8.[1] Kolozsvár
Elhunyt	1955. január 3. (76 évesen)[1] Budapest VI. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Valkovszky Ida (h. 1913–1955)
Szülei	Bodor Antal Incze Ida
Foglalkozása	közgazdász lapszerkesztő
Sírhelye	Farkasréti temető (2-1-93/94)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodor Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Léczfalvi Bodor Antal (Kolozsvár, 1878. január 8. – Budapest, Terézváros, 1955. január 3.)^[4][5] közgazdász, gazdasági szakíró.

Bodor Antal és szárazajtai Incze Ida gyermekeként született. A kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust, majd 1927-ben a budapesti Műegyetemen a községfejlesztés című tárgykörből nyert magántanári képesítést.

Működését a kolozsvári Takarékpénztárnál mint ügyészhelyettes kezdte, 1905-ben megszervezte a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének megbízásából a bank vidéki kirendeltségeit. 1920-tól az Országos Faluszövetség (1923-tól „Falu” Országos Földmíves Szövetség) főtitkára, majd igazgatója, 1935-től pedig a Falukutató Intézet igazgatója lett.

1908-ban megalapította és 1914-ig szerkesztette is Szegeden az Alföldi Gazda és 1911–1914 között a Magyar Föld című folyóiratokat.

1924-1927 között a Falu című lap felelős szerkesztője, 1928-ig pedig a Falu Könyvtára című sorozat szerkesztője.

Budapesten, 1955. január 3-án, 77 évesen érte a halál.

Bodor Antal a magyar falukutatás egyik úttörője volt, szakirodalmi munkássága is elsősorban a falu életére vonatkozik.

• Délmagyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra (Budapest, 1914)^[6]
• Lécfalva a háborúban. Egy székely község monográfiája (Budapest, 1918)^[7] (különlenyomat a Magyar Gazdák Szemléjéből)
• A falu megismerése (Budapest, 1923)
• A jövő faluja (Budapest, 1927, angol nyelven is megjelent)
• Magyarország termőföldjének értéke és terhei (Budapest, 1927, francia nyelven is megjelent)
• Budapest mezőgazdasága (Budapest, 1933)
• A falufejlesztés alapvetése (Budapest, 1934)
• A falukutatás vezérfonala (Budapest, 1935)
• Magyarország helyismereti könyvészete 1827-1940 (Budapest, 1944)

Kéziratban maradtak Bodor kérdőíves statisztikái, amelyeket az 1920-as években készített magyarországi falvakban. Halála után az anyagot özvegye eladta a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. Napjainkban az iratok a múzeum Agrártörténeti Iratok Gyűjteményében találhatók.^[8][9]

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.