Bikaviadal (Corrida : la mort du taureau) |
|
Művész | Édouard Manet (1865) |
Műfaj | zsánerkép |
Magasság | 48 cm |
Szélesség | 60,4 cm |
Múzeum | Art Institute of Chicago |
Gyűjtemény | Art Institute of Chicago |
Katalógusszám |
- 108 (Rouart and Wildenstein, Edouard Manet. Catalogue raisonné, 1st volume)
- 98 (Sandra Orienti, Tout l'œuvre peint d'Édouard Manet, 1st edition)
|
Anyag | |
A Bikaviadal Édouard Manet festménye, amely a chicagói Art Institute of Chicago gyűjteményének része.
Keletkezése
Manet 1865 őszén mindössze tíznapos spanyolországi utat tett, de a látottak mély benyomást tettek rá. A barátjához, Charles Baudelaire-hez intézett levelében leírta, hogy milyen érzéseket váltott ki belőle a bikaviadal, amelyet Madridban látott. Ez volt az egyik legnagyszerűbb, legkülönösebb és legrémisztőbb látvány, amelyet láttam, írta. A művész a helyszínen vázlatokat készített, majd hazaérkezése után több olajfestményen dolgozta fel élményeit. Ezen a képén az igazság pillanatát örökítette meg, a bika és a matador egymással szemben áll. Utóbbi szúrásra nyújtja kardját, a háttérben egy felnyársalt ló fekszik az aréna homokjában.[1]
Jegyzetek
Források
- ↑ Art Institute of Chicago: Bullfight. Art Institute of Chicago. Hozzáférés ideje: 2024. április 20.