|
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
A Hódmezővásárhelyen megvalósult Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (korábban: Petőfi Sándor Művelődési Központ) épületeket 2012-ben adták át, Kossuth tértől 200 méterre található. Az Agóra programon keresztül történt a megvalósítása. István Attila szervezőként dolgozott a 2014-ben bekövetkezett haláláig a művelődési központban.
Története
Az 1953-ban átadott szovjet szocialista realizmus stílusú épületet pirosra festették. Bővítésre került sor, a bejáratnál átalakították a teret. A ruhatár, recepció, pénztár, főlépcső új külsőt kapott.
A gyertyánsövényes Rapcsák utca, a Hódi utca és a Deák Ferenc utca határolja a Művelődési Központ épületét.
Görögkeleti templomot találunk a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ szomszédságában. A görögkeleti püspökségi iroda a művelődési központba került.
2012 augusztusában gálával, Bessenyei-kiállítás megnyitójával kapcsolták össze a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ megnyitóját. A tárlatot Somogyi Zsolt a Bajor Gizi Színészmúzeum vezetője hozta össze.
Bessenyei Ferenc színházi munkásságát fotókat, életrajzát bemutató tablókon keresztül ismerhette meg a közönség.[1] Munkásságának nevezetes évköveit Bánk bán tabló, Orosz klasszikusok tabló,[2] Kossuth, Széchenyi, Görgey tabló, Shakespeare tabló, Othello tabló, Németh László tabló, Kós, Móricz, Illyés tabló, Zenés játékok tabló taglalta.
Az aula 1962-63-as freskóját Németh József művész készítette, mondai női jelenetet ábrázolt az alkotó. A művelődési központot 2008-ban műemlékké nyilvánították. A 2012-ben elhunyt Ifj. Janáky István és az Ybl Miklós-díjas Janáky György készítette a 2012-es bővítését. Jelenleg 353 fő számára van lehetőség egy előadáson, konferencián részt venni. A színpad, előszínpadot beleszámítva 120 négyzetméteres. 40 fős a zenekari árok. Színpadgépészet, világítás modernizálva lett.
2012-es újdonság a kettő tolmácsfülke a nemzetközi konferenciákhoz. Az épület a foglalkoztató műhelyeknek helyet adó pince részlegének növelésével lett bővítve, egy teraszt alakítottak ki a pince tetőterénél, ahova egy külső rámpáról is megközelíthető.
A mozgásművészeti foglalkozásokhoz próbatermet alakítottak ki. A táncszakköröket a felső szinten tartják a többfunkciós teremben. Rengeteg általános művelődési központi programokat találhatnak a tanulni vágyók, lehetőség van a szobrászat, festészet, tűzzománc, tánc- és mozgáskultúra, színjátszó szakkörök, tehetségkörök művészeteket gyakorolni, számítástechnika órákhoz lehet bekapcsolódni. A bővítések új épületben kaptak helyet. A korábbi 1948/1949-as épületen, amit téglaburkolat és hullámpalafedés jellemez, annak tömegformálásán nem változtattak egyáltalán.
A Rapcsák utca felől a gyertyánsövény felőli résznél a járókő vörös téglaburkolatú. A mélyített udvarból felmenve első emeleti foyer-ről a főterembe juthatunk, ahova korábban közvetlenül a földszintről is bemehettünk. A főteremnek a dőlésszöge megváltozott, az akusztikai értékek javítása miatt, ezért nem lehet közvetlenül a földszintről a terembe jutni. Többfunkciós termet hoztak létre a második emeleten az előcsarnoki szárnynál. A színházterem új fa akusztikai álmennyezetet kapott. A színpadot, szcenikát közvetlenül meg lehet közelíteni az előcsarnokból.
A művelődési központnak van egy 40 négyzetméteres külső, szabadtéri színpadja is tavaszi programokra. 2013-ban fellépett az Árendás Néptáncegyüttes.[3][4]
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
