1719 körül született, édesapja felsőőri Bertha János a Domonkos-rendben szolgált ministránsként, csakúgy, mint az ő apja, Bertha Pál. A Gencsapátiban található Széchenyi-kastély 1720-as összeírása szerint a felsőőri Bertha család építtetett (valószínűleg édesapja) a településen egy malmot és egy molnárházat, melyek közül a molnárház két szobából, konyhából, kamrából. istállóból és egy szekérszínből állt, a malom alatt pedig egy szűrt kalló volt, melyeket a molnár 1500 Ft-ért bérelt.[2]
Egyes források szerint már 1733-tól folyósított kisebb hiteleket, amit valószínűleg apja tett meg neves, vasi földbirtokkal rendelkező famíliák egyes tagjainak, mint például Márffy Annának. A betáblázások szintjén 1733 és 1759 között mindez nem haladta meg a 2200 forintot.[3]
1745-ben Szombathelyen lakott az akkori nemességi igazolás szerint.[4] 1748-ban megszületett első lány gyermeke, Bertha Klára (1748–1772) Szombathelyen, aki később Deák Ferenc igazságügy-miniszter nagyanyja lett.
Az 1754/55-ös országos nemesi összeírás szerint János Szombathely várából igazolta nemességét.[5] Az 1758. augusztus 8-ai nemességi igazolás alapján akkor is Szombathelyen élt.[6] 1757-ben megszületett Szombathelyen ifjabb Bertha János (1757–1837) nevű gyermeke, aki Vas vármegyei esküdt, táblabíró lett. Az 1760-as évekbeli vasi betáblázási jegyzőkönyvek alapján a megye egyik legjelentősebb hitelnyújtója volt,[3] így feltehetőleg a vagyona elég tetemes összegű lehetett.[7] Ezt támasztja alá az is, hogy Bertha Klára lánya, Sibrik Erzsébet (1768–1803) az apja tetemes örökségéből nem kapott semmit, csak anyai, vagyis dédapai ágon kapott örökséget hozományul.[7]
1761-ben megszületett Bertha Mária Terézia (1761–1830) nevű lánya Szombathelyen, majd a győri püspök szombathelyi uradalmának lett a tiszttartója (provisor),[6][8] és a törvényhatóság akkori hiteléletének aktívan kölcsönző személyisége.[7] 1763. október 12-én Mária Terézia királynő nemességigazolást adott Bécsben a felsőőri Bertha család tagjainak, így Bertha Jánosnak is testvérével, Lászlóval (1723-1783) együtt:[9] ekkor kapta János a családtól eltérő címert. Bertha hitelnyújtása 1761 és 1764 között érte el a csúcsát: ekkor 38.231 forint került betáblázásra. 1765 és 1767 közötti jóval szerényebb mérvű pénzkihelyezések történtek: a tárgyidőszakban csupán 4242 forintot tábláztak be Bertha számára aktívumként. Adósai köre kisebb mértékben a vasi és a soproni térség jónevű birtokos családjai közül kerültek ki, úgy mint Bezerédy Károly (1707–1766), Niczky Sándor, felsőbüki Nagy Lajos vasi és soproni táblabíró. De a hitelek legnagyobb részét sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Ignác (1712–1777) és felesége, lósi és hédervári Viczay Anna Mária (1724–1796) grófnő vette fel.[3] 1767-ben, Mária Terézia úrbérrendezése korában az úrbéri tabellák szerint Gyöngyösapátiban 87 holdnyi földdel és 6 jobbággyal bírt,[10][11] mellyel a falu tulajdonosa volt, aminek a földje első osztályú volt.[12]Seregélyházán 50 holdas birtoka volt 3 jobbággyal,[10][13] ahol volt kúriája is, amit árendába adott ki. Kiscsömötében volt egy vendégfogadója, Apátiban nyolc, Seregélyházán három, Kiscsömötében 11, Nagycsömötében pedig 13 jobbágyhelye.[12] 1768-1769 között a Foky családkányavári jobbágyaival kapcsolatos perében segédkezett Gyöngyösapátiban.[14]
1777-ben Gyöngyösapátiban Szentháromság-szobrot állíttatott: felső részén a keresztről levett Fiúisten testét az Atya ölében tartja, alsó részén Bertha János neve és címere látható. 2004-ben a község önkormányzata és a Gencsapátiért Közalapítvány felújította, mely a mai napig megvan, nem messze a helyi kastélytól a Hunyadi úton.[8] 1779-ben a községben lévő malmának a fejét bizottság vizsgálta.[2]
1782. november 24-én hunyt el Apátiban. Halála után Mária lánya lett a gencsapáti Széchényi-kastély tulajdonosa.[15]
Felesége Árossy Klára (1730 - Szombathely, 1761. december 14.) volt, akinek a szülei Árossy István és Csery Judit voltak. Házasságukból nyolc gyermek született: Klára, István, János, Ferenc, János, Vince, Imre és Mária.[16]
Bertha Pál
Bertha János
Bertha János törvényszéki bíró – Árossy Klára (1730 – Szombathely, 1761)
Bertha Klára (Szombathely, 1748 – Rábacsécsény, 1772) – szarvaskendi és óvári Sibrik Antal (Csécsény, 1737 – Csécsény, 1797) győri alispán
