Benzo(a)pirén

A szócikk címe technikai okok miatt pontatlan. A helyes cím: Benzo[a]pirén.
Nem tévesztendő össze a következővel: benzo(e)pirén.
Benzo[a]pirén

benzo[a]pirén
IUPAC-név benzo[pqr]tetrafén[1]
Szabályos név benzo[a]pirén
Más nevek benz[a]pirén
3,4-benzpirén
3,4-benz[a]pirén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 50-32-8
PubChem 2336
ChemSpider 2246
EINECS-szám 200-028-5
KEGG C07535
ChEBI 29865
RTECS szám DJ3675000
SMILES
c1ccc2c(c1)cc3ccc4cccc5c4c3c2cc5
InChI
1/C20H12/c1-2-7-17-15(4-1)12-16-9-8-13-5-3-6-14-10-11-18(17)20(16)19(13)14/h1-12H
InChIKey FMMWHPNWAFZXNH-UHFFFAOYSA-N
UNII 3417WMA06D
ChEMBL 31184
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C20H12
Moláris tömeg 252,31 g/mol
Sűrűség 1,24 g/cm³
Olvadáspont 179 °C[2]
Forráspont 495 °C
Oldhatóság (vízben) 0,2–6,2 µg/L
Mágneses szuszceptibilitás −135,7·10−6 cm³/mol
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek benzo[e]pirén
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A benzo[a]pirén kondenzált gyűrűs, öt benzolgyűrűt tartalmazó aromás szénhidrogén, összegképlete C20H12. Halványsárga, szilárd, kristályos anyag. Vízben nem, triklórmetánban viszont kitűnően oldódik.[2] Erős oxidálószerekkel telítetlensége folytán reagál. Megtalálható a kőszénkátrányban, a gépkocsik kipufogógázában és a cigarettafüstben is.

Élettani hatásai

Kifejezetten karcinogén hatású, genetikai károsodásokat okoz.[4]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzopyrene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzo(a)pyrene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

  1. ↑ Henri A. Favre, Warren H. Powell. Nomenclature of Organic Chemistry: IUPAC Recommendations and Preferred Names 2013. Royal Society of Chemistry, 232. o. (2013) 
  2. ↑ a b William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th Edition, Boca Raton: CRC Press, 3-42. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3 
  3. ↑ benzo[apyrene] (angol nyelven). pubchem.ncbi.nlm.nih.gov
  4. ↑ Chemical agents and related occupations, Volume 10, A review of Human Carcinogens, IARC Monographs, Lyon, France, 2009
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!