A speciális komplex mutatók egyik fajtája a Bennett-féle komplex mutató, amely az olyan, egyetlen jelzÅ‘számmal nehezen megragadható összetett fogalmak mérhetÅ‘vé tételét hivatott elÅ‘segÃteni, mint például egy település, térség elérhetÅ‘sége, fejlettsége, versenyképessége, urbanizáltsága stb.
Ezen komplex jellemzÅ‘k számszerűsÃtése meglehetÅ‘sen nehézkes, általában csak a hozzákapcsolódó indikátorok együttes figyelembe vétele adhat reprezentatÃv képet annak tényleges állapotáról. A regionális tudomány módszertana a legkülönbözÅ‘bb összetett jelenségek vizsgálatára már jól kidolgozott eszközkészlettel rendelkezik. Ennek egyik fontos, ám az újabb és pontosabb eredményekre vezetÅ‘ módszerek mellett idÅ‘vel egyre inkább háttérbe került eleme a Bennett-féle komplex mutató. Egyszerűsége, könnyen számÃthatósága tette mégis a területi elemzések közkedvelt matematikai-statisztikai eljárásává.
SzámÃtási metódus
A Bennett-féle komplex mutató számÃtásának alapja az adatsor kitüntetett értékéhez (általában maximum) történÅ‘ viszonyÃtás. A viszonyÃtás után kapott százalékos értékek biztosÃtják a több, különbözÅ‘ mértékegységbÅ‘l álló alapadataink összevonhatóságát.
SzámÃtási lépések:
- a területi adattáblából minden egyes jelzőszám esetében meg kell keresni az adatsor maximum értékét
- az eredeti adatokat a maximum százalékában kell kifejezni
- a jelzÅ‘számokból kialakÃtott százalékos értékeket megfigyelési egységenként átlagolják
Ha vizsgált területegységeinkre adott n darab, minden adatsor esetében annak maximuma százalékában kifejezett jelzőszám, ezek súlyozatlan számtani átlaga egy olyan komplex mutatót eredményez, amelynek értékei elméletileg 0 és 100 közé esnek.
Keresztmetszeti vizsgálatok esetében a kapott eredményekbÅ‘l meghatározhatók, illetve a többi térséggel összehasonlÃthatók egy-egy megfigyelési egység jellemzÅ‘i a vizsgált jelenség szempontjából. IdÅ‘beli összehasonlÃtás során az adott terület eltérÅ‘ idÅ‘pontokból származó jellemzÅ‘inek összevetésével következtetünk a vizsgált jelenség idÅ‘beli változására.
Kritikák
A Bennett-féle komplex mutatót érintÅ‘ legkomolyabb kritika a súlyozatlan átlag számÃtásához kötÅ‘dik. A súlyozás hiányával ugyanis a módszer képtelen annak kifejezésére, hogy a számÃtás során alkalmazott egyes mutatószámok egymáshoz képest milyen mértékben járulnak hozzá egy-egy jelenség alakÃtásához. Manapság pontosan ezen hátrányoknak köszönhetÅ‘, hogy a Bennett-féle komplex mutató viszonylag háttérbe szorult az olyan matematikai-statisztikai módszerek megjelenésével, amelyek képesek a komplex jelenségek egyes összetevÅ‘inek súlyát felmérni (pl. faktoranalÃzis).
Források
