Benedicty József

Benedicty József
SzületettBenedicty József Kálmán
1858. április 7.[1]
Békés[1]
Elhunyt1920. november 28. (62 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaUgróczy Mária Anna
(h. 1895–1920)
Foglalkozásaépítész
Halál okaagyszélhűdés
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedicty József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Benedicty József (Békés, 1858. április 7.Budapest, 1920. november 28.) magyar építész, miniszteri tanácsos.

Élete

Benedicty József (1828–1894) gyógyszerész és Koritsánszky Paulina Amália (1834–1913) fiaként született evangélikus családban. 1872 és 1879 között Stuttgartban végezte a főreáliskolát, 1879-től 1882-ig ugyanott a polytechnikumot, amelynek befejeztével 1883-ban építészmérnöki oklevelet szerzett. 1882–1883-ban Levis műegyetemi tanár irodájában templomok és iskolák tervezésével foglalkozott. 1883-ban Budapestre jött, és 1883–1885-ig Schulek Frigyes mellett a budavári Mátyás-templomnál dolgozott. Nyilvános tervpályázaton Békés város bérházának építését elnyerve, azt 1886–1887-ben felépítette. 1888-ban Budapest főváros szolgálatába lépett, és 1891-ig a mérnöki hivatalban elsőosztályú segédmérnöki minőségben működött. Ez idő alatt a fővárosi kórházak építési és fenntartási munkáit vezette, tervezte a főváros oltónyiroktermelő intézetének épületét, de ő vezette a ferencvárosi gabonaraktárak építési munkáit.[3]

1891-ben elsőosztályú királyi mérnökké nevezték ki és állami szolgálatba lépett. 1895-ben királyi főmérnök lett, és ettől kezdve állami magas építkezésekkel foglalkozott.[3]

Ismert épületei

Radetzky-laktanya
Teleki–Tisza-kastély
  • 1885/1886–1887: Békés város bérháza (ma: Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum), Békés, Széchenyi tér 4.[3][4]
  • 1886–1887: Református templom, Békés[3]
  • 1895–1896: Magyar Királyi Posta, Zimony[3]
  • 1895–1896: első honvéd huszárezred laktanya, Budapest[3][5]
  • 1897: első gyalogezred laktanyája, Budapest[3]
  • 1898: I. Ferenc József gyalogsági laktanya (később: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai műszaki Főiskolai Kar), Budapest, Üllői út (2008-ban elbontották)[5]
  • 1901: Csendőrségi laktanya, Budapest, Böszörményi út 21.[3][6]
  • 1904–1905: Jézus Legszentebb Szíve templom, Aszód (1960-ban lebontották)[7]
  • ?: fővárosi oltónyiroktermelő intézet[3] (talán a Magyar Királyi Állami Bakteriológiai Intézet és Oltóanyag Termelő Intézet, Budapest, Hungária körút ?)
  • ?: Fényesi evangélikus temetőkápolna, Békéscsaba, Györkei út[8]

Az ő tervei szerint valósult meg gróf Tisza Lajos nagykovácsi kastélyának (Nagykovácsi, Kossuth utca 2–4.) átalakítási terve is (1880-as évek).[3][9] 1898-ban a budapesti első honvédkerületi parancsnokság épületének építésfelügyeletével volt megbízva.[3]

1898-ban átépítette a Radetzky-laktanyát (Budapest, Bem tér 3.).[5][10]

Síremlékek

Jegyzetek

Források

Egyéb irodalom

  • Nagy József – Mester Péter – Romvári Gáborné: Békési életrajzi kislexikon – a reformáció korától a XX. század végéig, Békési Városvédő és Szépítő Egyesület kiadása, Békés, 2001, ISBN 963-00-6371-9