Benedek Dezső (építész)

Nem tévesztendő össze a következővel: Berger Dezső (építész, 1886 – 1938).
Benedek Dezső
Születési neveBerger Dezső
Született1869. október 20.
Pest
Elhunyt1932. február 24. (62 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Házastársaokrogi Zhuber Ilona
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem
Munkái
Jelentős épületeiLakóházak Budapesten:

V. ker. Honvéd utca 38., Nyáry Pál utca 9., Október 6. utca 8./ Zrínyi utca 11.

VII. ker. Nefelejcs utca 42.

VIII. ker. József utca 13./ Rigó utca 2., Rákóczi út 59.

XI. ker. Karinthy Frigyes út 4-6., Villányi út 6.

XIV. ker. Bosnyák utca 1/a, Ilka utca 47., Ilka utca 51./ Ida utca 2., Telepes utca 10.
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek Dezső témájú médiaállományokat.

Benedek Dezső, született Berger Dezső (Pest, 1869. október 20.[1] – Budapest, 1932. február 24.)[2] zsidó származású magyar építész, építési vállalkozó, fővárosi képviselő.

Életútja

Berger Ferenc posztókereskedő és Meisels Rozália fiaként született, izraelita családban. Nevét 1893-ban Benedekre magyarosította.[3] 1897. április 15-én Budapesten feleségül vette a váci születésű okrogi Zhuber Ilona Anna Olgát, akivel élete végéig házasságban éltek.[4]

Műegyetemi tanulmányait megszakítások és szakváltások jellemezték. A Magyar Királyi József Műegyetemen az 1887 és 1890 között beiratkozott mérnök szakos hallgató volt, az 1890-91. tanévben pedig kilépett hallgatóként tüntették fel az egyetemi évkönyvben. Ennek ellenére az 1891-92. tanévben is beiratkozott hallgató volt mindkét félévben, viszont a kilépési szándékot újból megjelölték. Az 1894-95. tanévben újra a mérnöki karon tanult, de csak egy szemesztert. 1904-ben tűnt újra fel a műegyetem évkönyvében a neve, ugyanis az 1904-1905-ös tanév mindkét félévében aktív hallgató volt, immár az építész karon. Építészi oklevelét végül 1905-ben szerezte meg.

Már diplomája megszerzése előtt, 1898-tól dolgozott építési vállalkozóként.[5] Az első, Benedek Dezső tervei szerint elkészült épületeket az 1900-as évek elejéről ismerjük.

Elnöke volt az Erzsébetvárosi Polgári Kaszinónak. A politikában is szerepet vállalt: Külső-Erzsébetváros képviselőjeként beválasztották a törvényhatósági bizottságba.[6] Az 1920-as évek elejétől a Vázsonyi Vilmos-féle Nemzeti Demokrata Polgári Párt vezetőségének tagja lett.[7]

63 éves korában hunyt el agyvérzésben. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, az unitárius egyház szertartása szerint.

Legfontosabb művei Budapesten

Benedek Dezső budapesti épületei
Sorszám Leírás Cím Építés éve Kép
1. A Szent Angelina Szerb Nőegylet háza.[8] V. ker. Váci utca 63. 1907-1908
2. Kétemeletes ház. XIV. ker. Telepes utca 10. 1907-1909
3. Kétemeletes nyaraló. XIV. ker. Ilka utca 47. 1908-1909
4.

dr. Malonyay Dezső bérháza.

XI. ker. Karinthy Frigyes út 3. – Siroki utca 1 1910-1911 (forrás: ÉI 1910.03.13)
5. Schuler József villája. XIV. ker. Ilka utca 51./ Ida utca 2. 1910-1911
6. Schlagetter Gyula bérháza. XI. ker. Villányi út 6. 1911-1912
7. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Rt. bérháza. VIII. ker. Rákóczi út 59. 1911-1912
8. Keleti Lajos bérháza. VII. ker. Nefelejcs utca 42. 1911-1912
9. Szirch Károly villája. XIV. ker. Amerikai út 48. 1911-1912
10. Az Építőbank Rt. bérháza. V. ker. Honvéd utca 38. 1912-1913
11. Keleti Lajos bérháza. VIII. ker. József utca 13./ Rigó utca 2. 1912-1913
12. Az Ágostai evangélikus egyház bérháza. V. ker. Október 6. utca 8./ Zrínyi utca 11. 1913-1914
13. Gróf Crouy Chanel Endréné bérháza. V. ker. Nyáry Pál utca 9. 1913-1914
14. Négyemeletes ház. "Zuglói vasalóház", a mai Tisza István térnél. XIV. ker. Bosnyák utca 1/a. 1913-1914

Jegyzetek

  1. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1200/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 446/1932. folyószáma alatt.
  3. ↑ Névváltoztatási kimutatások 1893, 1. (22. sor). BM rendelet: 63833/1893.
  4. ↑ Benedek Dezső és okrogi Zhuber Ilona házassága bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 338/VI/1897. folyószáma alatt.
  5. ↑ Ujabban bejegyzett cégek. Budapesti Czim-és Lakjegyzék; 7. rész. 10. évf.; 1898; 441. o.
  6. ↑ Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága. Fővárosi Közlöny. 17. évf. 95. sz.; 1906. 12. 25.; 1730. o.
  7. ↑ A demokratapárt elhatározta a liberális blokkba való belépését. Világ; 12. évf. 261. sz.; 1921. 11. 20.; 2. o.
  8. ↑ Házról házra, végig a déli Váci utcán 6. Népszabadság, PestVidék melléklet; 2001. 01. 31.; 24. o.

Források