Szegény szülők gyermeke volt, a városi tanács taníttatta. 1653-ban Wittenbergbe került, ahol az egyetemet látogatta. 1653. szeptember 23-án iratkozott be; mint mester (magister) és bölcseleti segédtanár az akadémián leckéket is tartott és különböző tárgyak fölött nyilvánosan vitázott, vagy vitatkozások alkalmával elnökölt. Miután hazájába visszatért (1662), előbb az eperjesi evangélikus líceum rektora volt, majd 1667-ben Besztercebányára s onnét 1671 körül Váraljára ment mint lelkész s iskola-igazgató. Az 1672. vallási villongások alkalmával ő is nyomorba jutott, de később visszanyerte lelkészi állását és Szepesváralján halt meg.
Francis Bacon filozófiáját ő ismertette először Magyarországon. Átvette az angol bölcselő tanításait, mestere szellemében foglalkozott a logika és metafizika fontosabb tételeivel. Bacon megbecsülésére Comenius-tisztelete vezette. Aristoteles bálványozásától elfordult, a filozófiát meg akarta szabadítani a teológiai vonatkozásoktól.
Munkái
Disputatio de uno vero et bono. Vittebergae, 1658
Disputatio metaphysica de attributis entis in genere. Uo. 1658
Disputatio de gnomone sciatherico. (Uo.). 1658
Disputatio de ente rationis. Uo. 1658
Disputatio de conceptu entis veri et realis. Uo. 1658
Disputatio de existentia angelorum. Uo. 1658
De nominali entis protheoria. Uo. 1658
Disputatio secunda: summarium decisionum controversiarum de entis ratione exhibens. Uo. 1658
Pintér JenőA magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 3. kötet. A XVII. század latin irodalma / Vallásos és bölcselő írók c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)