Baumgarten Egmont (Bécs, 1859 – Budapest, 1912. április 7.)^[1] gégész, orvos, tanár.

Baumgarten Antal és Baumgarten Cecília fia. Budapesten és Bécsben tanult, az utóbbi helyen volt kórházi orvos, majd Chiari tanárnál képezte ki magát gégespecialistává. 1885-től kezdve Budapesten volt, előbb a Stefánia-kórház, majd a Poliklinika gégegyógyászi főorvosa és egyszer­smind egyetemi magántanár. Számos tanul­mánya jelent meg hazai és külföldi szakfolyó­iratokban. Nagyobb művei: Die Epistaxis és A rostacsont gennyedeséről. 1912. április 7-én délután 1 órakor hunyt el. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5A parcella, 34. sor, 4. sír).^[2] Neje Kohn Irén volt.

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 95. o.  Online elérés

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.