Bauer Simon

Bauer Simon
Született1851. április 21.[1]
Pest
Elhunyt1897. július 18.[2] (46 évesen)
Lőcse
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaLévy Eugénia
GyermekeiBalázs Béla,
Bauer Ervin,
Bauer Hilda
SzüleiBauer Ábrahám, Fischer Netti
Foglalkozásatanár, műfordító
Halál okatermészetes halál
Sírhelyelőcsei izraelita temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Bauer Simon (Pest, 1851. április 21.[1] – Lőcse, 1897. július 18.)[2][m 1] állami főreáliskolai tanár, műfordító, az MTA levelező tagja,[3] Balázs Béla, Bauer Ervin és Bauer Hilda édesapja.

Élete

Szülei Bauer Ábrahám és Fischer Netti. Szülővárosban járt gimnáziumba, majd 1870-ben Bécsbe költözött, ahol 3 éven át német filológiát, bölcsészetet és pedagógiát tanult. Ezután egy éven át különböző városokban, Berlinben, Strasbourgban és Párizsban élt. 1874-ben visszatért Magyarországra, és tanári vizsgát, két év múlva pedig szigorlatot tett. Ekkortájt léphetett be az Árpád szabadkőműves páholyba, amelynek szegedi évei alatt tevékeny tagja volt, többször is megválasztották szónoknak és helyettes főmesternek. 1875. március 1-től 1890. június 30-ig a szegedi állami főreáliskola tanáraként dolgozott, ahol az 1889/1890-es tanévben egy kitűnően tanuló diákját az érettségi elnök megbuktatta, ő viszont nem kívánta aláírni a bizonyítványt, így büntetésből áthelyezték Lőcsére. Csupán kölcsönből volt képes családjával átköltözni, amelyet több évig törlesztett. Haláláról beszámolt a Vasárnapi Ujság,[4] a lőcsei izraelita temetőben van eltemetve.[3]

Cikkeket írt a Középiskolai Tanáregylet Közlönye, Magyar Zsidó Szemle, Magyar Tanügy, Szegedi Hiradó, Szegedi Napló és a Pester Lloyd számára.

Az 1884. június 30-án az iskolai záróünnepségen tartott beszéde az iskola értesítőjében jelent meg 1885-ben.

Művei

  • Gondolkodás és tudás. Szeged, 1876. (Különnyomat a szegedi reáliskola Értesítőjéből.)

Műfordításai

  • Goethe: Iphigenie auf Tauris (Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel. Budapest, 1880. (Jeles Irók Iskolai Tára XIII.))
  • Goethe: Egmont (Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel. Budapest, 1887. (Jeles Irók Isk. Tára XXX. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.))
  • Schiller: Die Braut von Messina (Magyarázta, Budapest, 1889. (Jeles Irók Isk. Tára 34.))
  • Leibniz: Kisebb philosophiai művei, magyarra fordítva, egy bevezető tanulmánnyal L. élete és rendszeréről (Budapest, 1890. (Filosofiai Irók Tára, sajtó alatt))
  • Schiller: Die Jungfrau von Orleans (Budapest, Lampel; 1891.)
  • Molière: L'avare (Budapest, Franklin; 1893)
  • Leibniz: Értekezések (Budapest, Franklin k.-ny., 1907.)

Megjegyzések

  1. ↑ Bauer Simon itt szereplő életrajzi adatai a születési anyakönyvi kivonatából származnak, a Bauerrel foglalkozó lexikonok más dátumokat említenek.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Pesti neológ izraelita születési anyakönyv, 139/1851. folyószám.
  2. ↑ a b Dr. Bauer Simon. sírja Lőcsén. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.
  3. ↑ a b Balázs Béla: Álmodó ifjúság. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, 25-26. p.
  4. ↑ Vasárnapi Ujság, XLIV. évf. (1897. július 25.) 30. sz. 494. p.

Források

  • Bauer Simon. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.  

További információk

  • Balázs Béla: Álmodó ifjúság. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], 2003, Kalligram.
  • Arató Frigyes: Az "Árpád"-páholy története 1870-1895. Szeged, 1895, Bába Sándor nyomdája.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.