Basszania

Basszania
? Mat-torkolat ?, Albánia Albánia
A harmadik római–illír háború térképi ábrázolása, Basszania jelölésével
A harmadik római–illír háború térképi ábrázolása, Basszania jelölésével
NévváltozatokBassania
Lakóiillírek

Basszania (ógörög Βασσανία, latin Bassania) az ókori Illíria egyik erÅ‘dített települése volt a mai Északnyugat-Albánia területén, amelynek elhelyezkedése mindmáig bizonytalan, de vélhetÅ‘en a Mat(wd) torkolatvidékén feküdt. Az i. e. 168. évi harmadik római–illír háború során az illírek sikertelenül ostromolták erÅ‘djét.

Fekvése és története

Titus Livius történeti munkájában azt jegyezte le, hogy Basszania az Illír Királyság székvárosától, Lisszosztól 5 ezer lépésre vagy 5 mérföldre feküdt, római fennhatóság alatt, azaz valószínűleg déli irányban.[1] Ezek alapján az Ardaxanosz (a mai Mat) folyó torkolatvidékén helyezkedhetett el, a modern Pllana település határában.[2] A régészettudomány az egykori Lisszosz, a mai Lezha közelében csak az északnyugati irányban 20 kilométerre fekvő Bushat korabeli erődítését ismeri,[3] ami viszont nem felel meg a Titus Livius által leírt helyszínnek. Egy albán–lengyel régészcsoport 2018 júniusában adott hírt arról, hogy ugyancsak Bushatnál felfedezték egy 20 hektáros, korabeli erődített település romjait, amely esetleg Basszaniával azonosítható.[4]

Az egyébként a kevésbé jelentÅ‘s illír városok közé tartozó Basszaniát fÅ‘ként az i. e. 168 januárjában és februárjában zajló harmadik római–illír háború kapcsán említik a források. A háború elején az illírek királya, Genthiosz Lisszoszban gyűjtötte össze 15 ezer harcosát, majd megtámadta Basszania erÅ‘dítését. A Genuszosz völgyében táborozó, csaknem kétszeres túlerÅ‘ben lévÅ‘ rómaiak Lucius Anicius Gallus praetor vezetésével csakhamar felmentették a várost, majd röviddel ezt követÅ‘en legyÅ‘zték az illír királyt.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Cabanes 1988 :322.; Wilkes 1992 :173–174.; Ceka 2013 :222.
  2. ↑ Praschniker & Schober 1919 :84.; Treidler 1928 :416.; Cabanes 1988 :322.
  3. ↑ Ceka 2013 :222.
  4. ↑ Anila Dushi: Discovery of ‘Lost City’ in Albania Thrills Archaeologists. BalkanInsight (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  5. ↑ Cabanes 1988 :322.; Wilkes 1992 :173–174.; Ceka 2013 :222.

Források

  • ↑ Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416  
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Praschniker & Schober 1919: Camillo Praschniker – Arnold Schober: Archäologische Forschungen in Albanien und Montenegro. Wien: Akademie des Wissenschaften in Wien. 1919.  
  • ↑ Treidler 1928: Hans Treidler: Literaturbericht über die historische Geographie und Topographie der illyrischen Länder. Zeitschrift für Slavische Philologie, V. évf. 3–4. sz. (1928) 411–418. o.
  • ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717