Bartha Tibor (püspök)

Ez a szócikk a püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Bartha Tibor (egyértelműsítő lap).
Bartha Tibor
Született1912. július 13.[1][2]
Magyarkapud[2]
Elhunyt1995. július 4. (82 évesen)[1][2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • teológus
  • református lelkész
  • politikus
Tisztsége
  • református püspök (1958–1986, Tiszántúli református egyházkerület)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1958. november 16. – 1985. június 28.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1985. június 28. – 1988. június 29.)
IskoláiDebreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (1930–1934)
Kitüntetéseia Károly Egyetem Protestáns Teológiai Karának díszdoktora (1989. június 8.)[3]
Sablon • Wikidata • Segítség

id. Bartha Tibor (Magyarkapud, 1912. július 13. – Budapest, 1995. július 4.) református pap, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1958-tól 1986-ig, országgyűlési képviselő (1958-1988).

Életpályája

Iskolái

1930-ban érettségizett a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Reálgimnáziumban. 1930–1934 között teológiát hallgatott a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karán. 1934–1936 között Halléban, Marburgban és Bázelben tanult. 1934–1935 között két lelkészképesítő vizsgát tett. 1938-ban a debreceni Tisza István Tudományegyetemen teológiai doktori oklevelet szerzett. 1940-ben középiskolai vallástanári oklevelet szerzett Debrecenben.

Püspöki pályafutása

1934–1937 között Hajdúhadházon volt segédlelkész. 1936-ban Sápon, 1937-ben Debrecenben, 1937–1938 között Csaholcon segédlelkészként tevékenykedett. 1938–1945 között ismét Debrecenben lett segédlelkész. 1941–1945 között Munkácson vallásoktató lelkész volt. 1943-ban, Debrecenben szentelték lelkésszé. 1945–1949 között a csaholci gyülekezet lelkipásztoraként dolgozott. 1949-ben Berekfürdőn előbb segédlelkész, majd 1950–1952 között a Lelkészotthon igazgató-lelkésze volt. 1952–1957 között a Debrecen, Árpád téri gyülekezet lelkipásztora volt. 1953–1958 között a Debreceni Református Teológiai Akadémia rendes tanára volt. 1958–1986 között a Debrecen, Nagytemplom Keleti rész gyülekezetének lelkipásztoraként szolgált, valamint a Tiszántúli református egyházkerület püspöke volt. 1959–1987 között a Magyarországi Református Egyház Országos Zsinatának lelkészi elnöke és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke volt. 1964–1978 között Keresztyén Békekonferencia alapító tagja és alelnöke, 1978-tól tiszteletbeli elnöke volt.

Politikai pályafutása

1954–1968 között a Debreceni Városi Tanács tagja volt. 1958–1964 között a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának tagja volt. 1958–1988 között országgyűlési képviselő volt (Hajdú-Bihar megye és Debrecen: 1958–1967; Hajdú-Bihar megye 3. választókerület: 1967–1971; Hajdú- Bihar megye 8. választókerület: 1971–1980; Hajdú-Bihar megye 10. választókerület: 1980–1985; Országos lista: 1985–1988). 1958–1988 között a Hajdú-Bihar Megyei Tanács tagja volt. 1963–1988 között az Elnöki Tanács tagja volt. 1964–1981 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja volt. 1968-tól az Országos Béketanács és a Béke Világtanács elnökségi tagja volt. 1974-től az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzeti Bizottságának alelnöke volt. 1981–1988 között Országos Tanács Elnökségének tagja volt.

Magánélete

1941-ben házasságot kötött Gáborjáni Szabó Szendével. Két gyermekük született: ifj. Bartha Tibor (1944–2010) református teológus és Szende Enikő (1945).

Művei

  • Az isten igéje és igehirdetésünk. Kísérlet a barthi theologia homiletikai problémáinak megértésre (Theológiai Szemle, 1938)
  • A munkácsi református egyház középiskolás szórványinternátusa (Pápa, 1944)
  • Bartha Tibor, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének székfoglaló beszéde (Debrecen, 1958)
  • A Heidelbergi Káté története Magyarországon. 1563–1965 (Szerkesztő, az előszót írta; Budapest, 1965)
  • Örökségünk és feladatunk. A magyarországi református reformáció, a II. Helvét Hitvallás elfogadása 400. évfordulóján rendezett ünnepségek iratai (Szerkesztette és sajtó alá rendezte: Tóth Károly; Budapest, 1968)
  • Ige, egyház, nép. I–II. kötet (Budapest, 1972)
  • A Szentírás magyarázata. Jubileumi kommentár. I. kötet. 1–5. füzet. és II. kötet. 1–2. füzet (főszerkesztő; Budapest, 1968–1973)
  • Hittel és cselekedettel. A Magyarországi Református Egyház 25 éve a szocialista társadalomban (Budapest, 1970)
  • Tanulmányok és szövegek a magyarországi református egyház 16. századi történetéből (szerkesztette és az előszót írta; Budapest, 1973)
  • A Magyarországi Református Egyház diakóniája (Írta és szerkesztette, Budapest, 1979)

Díjai

  • Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1957, 1962, 1972)
  • Szent Vladimir Rend II. (1966)
  • a Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
  • Felszabadulási Emlékérem (1970)
  • A Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia díszdoktora (1972)
  • Szent Vladimir Rend I. (1972, 1982)
  • a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet díszdoktora (1974)
  • a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített zászlórendje (1982)
  • Debrecen díszpolgára (1986)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. ↑ a b c d PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  3. ↑ Sto let evangelické teologické fakulty v Praze (cseh nyelven). Protestant Theological Faculty – Charles University, 2019

Források

További információk

  • Békefi Benő: Bartha Tibor 50 éves (Református Egyház, 1962)
  • Pákozdy László Márton: Az ötven éves Bartha Tibor köszöntése (Theológiai Szemle, 1962)
  • Ottlyk Ernő: Az emberiség békéjéért és az egyház egységéért. Bartha Tibor a nemzetközi ökumené kiemelkedő személyisége (Theológiai Szemle, 1982)
  • Muntag Andor: Az újfordítású Bibliáról. Bartha Tibor a Magyar Bibliatanács ügyvezető elnöke, a bibliafordítás spiritus rectora (Theológiai Szemle, 1982)
  • Nagy József: Isten Igéje az igehirdető számára. Bartha Tibor, a Jubileumi Kommentár szerkesztőbizottságának elnöke (Theológiai Szemle, 1982)
  • Szigeti Jenő: A Református Egyház és a Szabad Egyházak Tanácsa kapcsolatai a lelkészképzésben. Bartha Tibor a hazai ökumené munkálója (Theológiai Szemle, 1982)
  • Salgó László: A református egyház és az izraelita hitfelekezet dialógusának jelentősége. Testvéri köszöntő Bartha Tibor református püspök-elnök 70. születésnapja alkalmából (Theológiai Szemle, 1982)
  • Küldetésben. Köszöntések az ökumenéből Bartha Tibor püspök 70. születésnapjára. Szerkesztette: Tóth Károly (Budapest, 1982)
  • Kocsis Elemér: Bartha Tibor püspök, a közéleti férfi (Confessio 1982)
  • Bartha Tibor munkásságának bibliográfiája. Összeállította: Lenkey István (Budapest, 1982)
  • Kocsis Elemér: Ércnél maradandóbbat alkotott (Reformátusok Lapja, 1987. 28.)
  • Erdei János: A „Szolgálatteológia” és kezdetei (A magyar protestantizmus. 1918–1948. Budapest, 1987)
  • Ottlyk Ernő: Bartha Tibor püspök köszöntése (Theológiai Szemle, 1987)
  • Kónya István: A „keskeny úton” a „szolgáló egyház” felé (Budapest, 1988)
  • Kocsis Elemér: Bartha Tibor nyugalmazott püspök emlékezete. – Bazsó Béla: „Mert tudom, hogy az én Megváltóm él…” Temetési igehirdetés (Theológiai Szemle, 1995)
  • Tibori János: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. II–IV. kötet. 1957–1986. (Debrecen, 1996–2000).
  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Budapest, História - MTA Történettudományi Intézete, 1996. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 4.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981.
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8