Barta István (történész)

Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Barta István (egyértelműsítő lap).
Barta István
Született1910. december 28.[1]
Szentes
Elhunyt1966. április 20. (55 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
  • tudós
SírhelyeFarkasréti temető (33/4-1-60)[4][5]
Sablon • Wikidata • Segítség

Barta István (Szentes, 1910. december 28.[6] – Budapest, 1966. április 20.) történész, a történettudományok doktora (1964). Bátyja, Barta János irodalomtörténész.

Életpályája

Barta Eduárd földműves és Sipos Anna fia. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte, majd 1932-től a budapesti egyetemen folytatta, mint Eötvös-kollégista. 1935-ben tanári és bölcsészdoktori végzettséget is szerzett. 1936-tól Budapesti Egyetemi Könyvtár gyakornoka volt. 1941-től a Teleki Pál Tudományos Intézet tanáraként dolgozott. 1942–1943 között a Berlinben volt ösztöndíjas. 1945–1949 között a Kelet-európai Tudományos Intézet, majd a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, 1960-tól főmunkatársa volt.

Művei

  • Egyház és állam viszonya Magyarországon a középkor végén (1935)
  • Hadtörténelmi Olvasókönyv (1955)
  • A magyar nép története 1711–1849 (1965)
  • A fiatal Kossuth (1966)

Jegyzetek

  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. július 3., PIM44344
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. ↑ Születési bejegyzése a szentesi polgári születési akv. 921/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 8.)

További információk