A település korábbi elnevezései Kizikos, Panderma és Panormos voltak. Ásatások során egy szarkofág került elő, melynek kora az I. e. 8–10. századra tehető. A mai Bandırma az ókorban az északnyugat anatóliai Müszia területén feküdt, ekkor hívták Panormosnak.
Az Ikóniumi Szultánság avagy másképp a Rúmi Szultánság korát megelőzően, 1076-ban Kutalmış a területet elfoglalta, de 1106-ban visszakerült a Keletrómai Birodalomhoz.[4]
1874-ben a városban nagy tűzvész pusztított. Az 1877–78-as orosz–török háborúban átmenetileg krími és román bevándorlók tömegei telepedtek le.[4]
Földrajz
A Çanakkale tartományból eredő Gönen folyó északon átszeli Bandırma tartományt, és a Kapıdağ félszigettől nyugatra ömlik a Márvány-tengerbe.[5]
Bandırmától délre található a Manyas Gölü (Manyas-tó, Madárparadicsom), vagy más néven a Kuşcenneti Nemzeti Park, melyet elsőként alapítottak Törökországban 24 048 hektáros területen 1959-ben.
Evlija Cselebi írja: „Nem olyan mély (a tó), mint az élet. Halásznak pisztrángot, csukát, válogatott finom halakat az államnak adót fizető vadászok. Így mindenki élvezheti a halászat, vadászat és a kereskedelem hasznát”.[4]
A nemzeti park már 1998-ban szerepelt a Ramsari egyezményben, elsődlegesen az addig megfigyelt 239 madárfaj miatt.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bandırma című török Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
