Ez a szócikk a zenészről, zenekarigazgatóról és szótáríróról szól. Hasonló címmel lásd még: Balogh János (egyértelműsítő lap).

Sági Balogh János
Sági Balogh Jancsi honvédkarmester
Életrajzi adatok
Született	1802. Ipolyság
Elhunyt	1876. Selmecbánya
Pályafutás
Műfajok	magyar nóta
Hangszer	hegedű
Tevékenység	karmester ,zenekarvezető
Sablon • Wikidata • Segítség

Balogh János, Sági Balogh János; Ipolysági Balog Jancsi (Ipolyság, 1802 – Selmecbánya, 1876.) cigányzenész, zenekarigazgató, szótáríró.

Három gimnáziumi osztály elvégzése után 1820-ban Csicsó zenekarába állott. 1830. február 28-án a pozsonyi országgyűlés megnyitási ünnepélyén játszott zenekarával és Bécsbe is meghívták.

Sági Balogh Jancsi az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédkarmestere volt , fiatalon Bihari János zenekarába került hol 6 éven keresztül működött mint prímhegedűs, itt sajátította el a híres Kuruc nótákat.

Bihari halála után bandát alakított Ipolyságon ahol olyan hírnévre tett szert hogy nem egyszer az öreg Koburg Ágost herceg szent-antali birtokára vitte és hetekig ott tartotta, később az öreg Koburg herceg rávette a Balogh Jancsit hogy költözzön Selmecbányára de nyáron mindig Szentantalon tartózkodott és itt ismerte meg Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceget ki még akkor gyermek volt.

Közbejött azonban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Balogh Jancsi sok hányattatás után 1849. augusztus 9-én szerencsétlen Temesvári csataban is részt vett,és miután Guyon Richárd tábornokot elhagyni nem akarta együtt emigráltak Törökországba.

1858-ban az akkor még fiatal Thaly Kálmánnal a Rákóczi-kuruc emlékek jeles történésze,Mednyánszky báróval együtt felhozatta Balogh Jancsit Pestre, hetekig gyönyörködtek az eredeti Rákóczi-kesergőkön,melyet egyedül ő játszott az egész országban.

Balogh Jancsit nagyra becsülte Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg ki a cigány nyelv tanulmányozásával is foglalkozott , ennek az összeállításánál Balogh Jancsinak nagy szerepe volt Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceggel együtt csinálták a cigány imádságot is .

Balogh Jancsi Selmecbányán halt meg temetése költségét Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg viselte egy díszes koszorút is küldött koporsójára , Gyermekei nem kevesebben mint 17-en voltak mind jeles muzsikusok köztük Rácz Rudiné második Czinka Panna és Balogh Laci selmecbányai zenekarvezető.

Az első magyar cigány volt, aki cigány nyelvű nyomtatványt bocsátott közre, ilyen címmel:

• Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára. Esztergom, 1850.

Kéziratos műve:

• Magyar-cigány szótár, az Országos Széchényi Könyvtár birtokában van, a szerző arcképével.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Hegedűs Sándor: Cigány irodalmi kislexikon. Piliscsaba, Konsept-H Kiadó, 2001.
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
• Markó Miklós: Czigányzenészek albuma. 45 elhalt és 65 fővárosi és vidéki élő primás arczképével, életrajzával, 13 zenekari képpel és 180 segédzenész arczképével. Bp., Szerző, 1896.
• Cigányzenészek albuma. 80 elhalt és 320 fővárosi, vidéki és külföldi primás és jelesebb zenekari tagok arcképével, 56 zenekar képével, rajzokkal, több mint 500 segédzenész arcképével. Szerk. és kiadja Markó Miklós. [2. kiad.] Bp., Szerző, [1927].

• A 19-20. Század híres Cigányzenészei /Sági Balogh Jancsi