A balatoni kecskeköröm a mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a fokozatosan kiédesedő Pannon-tengerben élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott fossziliáinak népies elnevezése.
A miocén és pliocén időszakban (25–5 millió évvel ezelőtt) a mai Kárpát-medence területén a kéregmozgás igen erős volt. A Pannon-tenger a Tethys-óceán medencéjének feldarabolódása során jött létre; a környező hegyek kiemelkedésével párhuzamosan lefűződött, majd vizét a beömlő folyók fokozatosan elédesítették.[2] A Kárpát-medence teljes egészében brakkvízzel telt medence lett.[3] Az így kiédesedett vízben már meg tudott telepedni a Congeria ungula caprae, ami a "kecskeköröm"-nél jóval nagyobb méretű volt.[4]
A pleisztocén korszakban a Balatonnak hosszú időn keresztül sokkal magasabb vízállása volt, mint ma. A hullámok alámosták a partot, kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén felvette a sajátos "kecskeköröm" formát. A víz sok más kövületet is kimosott a partfalból és turzást épített belőlük a hegy lába elé. A ma előkerülő kecskekörmök ezekből a pleisztocén-kori turzásokból származnak.[5]
Lelőhely
A "kecskekörmök" legfőbb előfordulási helye a Tihanyi-félsziget, ahol nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi kecskekörömbányák voltak gazdagok, ahol egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök (innen származik a mai elnevezés is).[4]
A "kecskekörmök" a Balaton déli partján is többfelé megtalálhatók; például Szántódon és Fonyódon.[6]
Mondák, legendák
A „kecskekörmök” – a számos változatban elterjedt monda szerint – egy, a gőgjéért megbüntetett királylány Balatonba veszett aranyszőrű kecskenyájának maradványai.
A monda továbbél többek között Garay JánosBalatoni kagylókból című regéjében, amelyben a tihanyi visszhang és "kecskeköröm" keletkezésének meseszerű története elevenedik meg. A monda szereplői az aranyszőrű kecskéket őrző királyleány és a Tókirály érte epedő fia.
A monda egyik másik feldolgozása Babits MihályA második ének[8] című négy részes mesedrámája, ami a balatoni kecskekörmökről szóló népmese történetet vallomásos lírai drámává teszi. Az első felvonásban a dalos pásztor „aranyszőrű kecskéket őriz Tihany fokán".
Érdekességek
Cardium apertum
Más kagyló- és csigamaradványok is megmaradtak a pannóniai rétegekből, bár olyan nagy népszerűségre, mint a "kecskekörmök", egyikük sem tett szert. Ilyen maradvány a Fehérparton fellelhető Cardium apertum nevű kagyló, amelyet a két világháború között úri főkötő, vagy menyasszonyfőkötő néven árulták a tihanyi gyerekek.[4]
2016-ban a Congeria kagylónemet is jelölték a 2017-es év ősmaradványa díjára a barlangi medve és a Parascutella nevű tengerisün-nem mellett, de a barlangi medve győzött a szavazáson.[10] A 2021-es szavazáson már magát a fajt, azaz a Congeria ungula caprae-t jelölték a 2022-es év ősmaradványának a Tetractinella nevű brachiopoda-nem és az óriásszarvas mellett, de ismét alulmaradt, miután az óriásszarvas került ki győztesen.[11]
