Bagrationi Dzsiadzsak (1288 körül – 1330 után), a személyneve grúz átírással: Dzsiadzsak, görög átírással: Tzitzak (Tziatiak/Ziziak/Ziaziak), kun eredetű, jelentése: virág,[1] névváltozata: Dzsigda(-Hatun), görögül: Τζιτζάκ/Τζιατζιάκ/Ζιζιάκ/Ζιαζιάκ της Γεωργίας, grúzul: ჯიაჯაყ (ჯიგდა-ხათუნი) ქართველი, ტრაპიზონის იმპერიის დედოფალი, törökül: Trabzon imparatoriçesi Gürcü Çiçek, – hasonló nevet viselt elődje, férje első felesége, Dzsakeli Dzsiadzsak szamchei (meszheti) hercegnő, valamint a kazár származású bizánci császárné, Tzitzak/Eiréné (?–750), V. Kónsztantinosz bizánci császár első felesége és IV. León bizánci császár anyja – grúz királyi hercegnő, trapezunti császárné. A Bagrationi-házból származott. A férjének az első felesége, Dzsakeli Dzsiadzsak császárné az ő mostohaanyjának, Dzsakeli Natela grúz királynénak volt a húga.
Élete
Apja II. (Mártír) Demeter (1258–1289) grúz király, édesanyja az apja második felesége Szolgar(i) (Szorgala) (perzsa-)mongol (ilhanida) hercegmő.[2]
Féltestvérének V. György (1288/9–1346) grúz királynak (ur.: 1299–1346) az édesanyja, Natela, I. (Dzsakeli) Beka, szamchei uralkodó herceg lánya II. Alexiosz trapezunti császár első feleségének, Dzsakeli Dzsiadzsak császárnénak volt a nővére.
A bizánci–grúz házassági kapcsolatok hosszú időre nyúlnak vissza, hiszen a szomszédság mellett az is döntő tényező volt ebben, hogy a Grúz Királyság is a bizánci rítusú ortodox kereszténységet követte. 1204-ben pedig, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, a Bizánci Birodalom több részre hullott szét, és I. Tamar grúz királynő támogatásával megalakult a grúz vazallus bizánci utódállam, a Trapezunti Császárság. Ezután Grúzia mongol meghódításáig Trapezunt Grúzia fiókállama volt, de később is megmaradtak a jó kapcsolatok köztük, és ezt sok esetben házasságokkal is megpecsételték.
Ennek a hagyománynak a jegyében adták feleségül II. Alexiosz trapezunti császárhoz az első felesége halála után.
Jegyzetek
Források
- Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
- Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2019. december 22.)
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
- Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
- Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
- Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.
|
|---|
| Örmény királyok | |
|---|
| Karsz királyai | |
|---|
| Lori királyai | |
|---|
Tao
királyai | |
|---|
Grúzia
(Kartli) királyai | |
|---|
| Kaheti királyai | |
|---|
| Imereti királyai | |
|---|
| Császárnék | |
|---|
| Királynék | |
|---|
Egyéb uralkodók
házastársai | |
|---|
| Muhrani hercegei | |
|---|
A Grúz Királyság
trónörökösei | |
|---|
| Örmény trónkövetelők | |
|---|
| Grúz trónkövetelők | |
|---|
| Egyéb családtagok | |
|---|
.jpg)
