PROFILPELAJAR.COM

	Bad Lauterberg im Harz
; Bad Lauterberg im Harz címere	; Bad Lauterberg im Harz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Járás	Göttingen district (2016. november 1. – ); Herzberg (1859 – 1885. március 31.);
Polgármester	Thomas Gans
Irányítószám	37431; 3422;
Körzethívószám	05524
Rendszám	OHA
	Népesség
Teljes népesség	10 258 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	246,88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	296; 304; m
Terület	41,55; 41,56; km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 37′ 54″, k. h. 10° 28′ 14″51.631667°N 10.470556°EKoordináták: é. sz. 51° 37′ 54″, k. h. 10° 28′ 14″51.631667°N 10.470556°E
	Bad Lauterberg im Harz Pozíció Alsó-Szászország térképén
	Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
	Bad Lauterberg im Harz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Lauterberg im Harz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bad Lauterberg im Harz település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 10 258 fő (2023. december 31.).^[1] Bad Lauterberg im Harz Herzberg am Harz, Bad Sachsa és Harz községekkel határos.

Fekvése

Göttingentől keletre fekvő település.

Története

1183-ban Graf Siegebodo emelte a közeli dombon Lutterberg várát. 1398-ban, Ritter Hans foglalta el a várat, végül a Hohnstein grófok kezébe került. A harmincéves háború idején a várost kifosztották, 1641-ben pedig szinte teljesen leégett, csak három ház megmenekült meg a tűztől. Az újraépítés után 1705-ben réz kohó épült, majd 1733-ban felépült a vasgyár is. Ez utóbbit 1820-ban öntödével és nagyolvasztóval bővítették. Az öntöde 2001-ig maradt fenn. A rézbányászat Lauterbergben 1830 és 1868 között ért véget. Bad Lauterberg 1929-ben kapott városjogot.

Gyógyvize

A környék gyógyvizét a 19. század elején kezdték el használni. Jól kiépített gyógy- és üdülőtelepe van, mely kitűnő lehetőségeket kínál az ide pihenni érkezőknek is. 1929 Bad Lauterberg városi jogokat. A következő évben pedig elkezdték építeni a gátat Odertalsperre, és 1934-ben fejezték be.

1949-től a fürdőváros hivatalos elnevezése Kneipp fürdő, 1968-tól pedig államilag elismert Kneipp fürdő, végül 1982-ben lett Schroth gyógyhely.

Nevezetességek

Szent András templom
Játékmúzeum

Itt születtek, itt éltek

Adolf Heinrich Friedrich Schwarz (* 1812) - orvos 1848-1850
Hermann Bat (1820-1889)
Alfred Ritscher (1879-1963)- kapitány és sarkkutató
Schnackenberg (1880-1961)- festő és illusztrátor
Henricus Haltenhoff (1888-1956) - polgármester Hannover, Frankfurt (Oder) és Cottbus
Franz Abelmannstraße (1905-1987), menedzser
Hans Gärtner * 1934) - klasszikus filológus és történész
Eberhard Umbach (* 1948), német fizikus
Friedrich August Crome (1757-1825) - Szent András Evangélikus Egyház lelkésze
Hermann Wissmann (1853-1905), német felfedező és kormányzó Német Kelet-Afrika (ma Tanzánia) gyarmatokon