PROFILPELAJAR.COM

	Báthy Anna
	Vajda M. Pál felvétele
	Életrajzi adatok
Születési név	Stampf Anette
Született	1901. június 13.; Beregszász
Elhunyt	1962. május 14. (60 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Szaszovszky Ottó (1938. július 26. – 1962. május 1.)
Iskolái	Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1927)
	Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	ének
Hang	szoprán
Díjak	Kossuth-díj (1954); Magyarország Kiváló Művésze díj (1950); Munka Érdemrend (1954); Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951);
Tevékenység	opera-énekesnő
	A Wikimédia Commons tartalmaz Báthy Anna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Báthy Anna 1927-ig Stampf Anna/Anette Katalin, férjezett nevén Richter Ferencné, majd Szaszovszky Ottóné (Beregszász, 1901. június 13. – Budapest, 1962. május 14.) opera-énekesnő (szoprán).

Életpályája

Családja Sopronból származik. Édesapja, Stampf Gyula a Soproni Királyi Törvényszék elnöke volt. Édesanyja Báthy Ilona volt,^[1] az ő nevét használta pályáján. Ilona testvére szintén Báthy néven zongoratanár volt. Nagybátyja Báthy László (1869-ig Sztruhár; 1861-1933) kanonok, a Felsőház tagja volt.

Az elemi iskolát szülővárosában végezte. Tehetségét egy városban élő tanár, bizonyos Max Bacsinszky egyik rokona fedezte fel, aki korábban Bécsben opera-énekesnő volt. Gimnáziumba Sopronban járt.

Apja sokáig ellenezte, hogy legkisebbik leánya Budapestre színésznőnek menjen tanulni, de végül is beadta a derekát. A Zeneművészeti Főiskolán Maleczki Bianka tanítványa volt. Az évzáró növendék-előadáson Verdi Aida című operájából a címszereplő Nílus-parti jelenetét énekelte. 1927-től a budapesti Városi Színházban énekelt, majd 1929-ben az operaház szerződtette. 1929. december 30-án mutatkozott be Verdi Álarcosbáljának Amélia szerepében. A korabeli sajtó elragadtatással írt debütálásáról. Báthy Anna több mint harminc éven át volt a Magyar Operaház legrangosabb énekesnője, 1955-ben a társulat örökös tagjává választották. Gyakran vendégszerepelt külföldön: Bécsben, Barcelonában, Hamburgban, Salzburgban, Párizsban, Brüsszelben, Münchenben, Firenzében, Bayreuthban. Különösképpen Bartók és Kodály műveinek előadásával ért el nagy sikereket, de énekelt Bach-, Beethoven-, Mozart-műveket is.

1928-ban férjhez ment Rimaszéky/Richter Béla építészmérnökhöz, akitől azonban hamarosan elvált és Szaszovszky Ottóhoz, az Indiát is megjárt villamosmérnökhöz ment férjhez. 1962. május 14-én hunyt el. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

2012-ben szülővárosában a Beregszászért Alapítvány felavatta emléktábláját, amelynek bronz domborműve Balogh Géza nyíregyházi szobrász alkotása.