Bánfihunyadi János
Született	1576[1][2][3][4] Nagybánya
Elhunyt	1646. augusztus 28. (69-70 évesen) Amszterdam
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	John Huniades
Foglalkozása	kémikus alkimista tudós ember ötvösművész filozófus író
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánfihunyadi János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bánfihunyadi János más néven Joannes Banfi Huniades (Nagybánya, 1576–Amszterdam, 1646) tanár.

Apja, Bánffyhunyadi Mogyoró Benedek református pap volt, utóbb tiszántúli püspök lett. Bánfihunyadi János európai vándorlás után Angliában tanult vegyészetet, majd a londoni Gresham College-ban matematikát és alkímiát oktatott. Angliai tartózkodása elején ötvösként dolgozott, a korai angol források még aranyművesként említik. 1633-ban I. Rákóczi György a létesítendő kolozsvári akadémiára hívta, de Bánfihunyadi ezt nem vállalta angliai kötöttségei miatt. 1633-1635 körül Sir Kenelm Digby (1603–1665) famulusa volt. 1646-ban Angliából feleségével (Dorothy Colton, a Kent megyei Sir Francis Colton leánya) és négy gyermekével hazaindulva útközben Amszterdamban meghalt.

Foglalkozott a higanynak az aranyra és ezüstre gyakorolt hatásával, illetve különböző vegyészeti technológiai kérdésekkel, mint például gyógyszerek, gyógyszeralapanyagok, festékek, ragasztók, és üveg gyártása. Az oxfordi Bibliotheca Bodleianaban található egy kémiai receptje.

Korának angol tudósai között elismert helyet foglalt el, állandó kapcsolatban állt Arthur és John Dee-vel, William Lillyvel, John Bookerrel, John Aubrey-jel, Jonathan Goddarddal. Ugyanakkor szoros összeköttetésben állt hazájával, és az Angliában tanuló magyar diákoknak segítségére volt.

• A magyar vegyészet arcképcsarnoka. Várpalota: Magyar Vegyészeti Múzeum.  
• Gömöri György: Bánfihunyadi János eszmevilága és alkimista kapcsolatai. Irodalomtörténeti Közlemények, 1-2. évf. 106. sz. (2002) 93–100. o.
• Bánfihunyadi János az újabb adatok tükrében. In Schultheisz Emil: Művei. Budapest: Neumann Kht. 2004.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.