Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja – ismert nevén „csillagok és csíkok” (Stars and Stripes), magyarul gyakran: „csillagos-sávos lobogó” – a történelem során nem egyszer változott meg, tagállamok be-, illetve kilépése folytán. A jelenlegi zászlón 7 piros és 6 fehér vízszintes vonal található, a zászló bal felső sarkában egy nagy kék négyszög látható, benne ötven ötágú csillaggal. A sávok az eredeti tizenhárom gyarmatot jelképezik, az ötven csillag kék mezőben pedig a jelenlegi ötven tagállamot.
Történet
Maga a zászló a függetlenségi háborúban jelent meg először, tizenhárom csillaggal. A zászló alapötletét a Szabadság Fiai adták, akik annyi piros-fehér csíkú zászlót használtak, ahány államban tevékenykedtek. A háború elindulásakor már mind a tizenhárom gyarmatban jelen voltak. A tizenhárom csillag helyett azonban az akkori brit zászló lekicsinyített változata került. 1777 júniusában a második kontinentális kongresszus megállapodott, hogy a zászlón a brit lobogó helyett a bal felső sarokban tizenhárom csillagnak kell lennie. Június 14. azóta a zászló napja az Egyesült Államokban.
A történelem során annyiszor változott az Egyesült Államok zászlaja, ahányszor egy új tagállam lépett be. A legutóbbi, az ötvenedik állam, Hawaii, 1959-ben lépett be, bár a zászlóra csak 1960. július 4-én (a Függetlenség Napján) került fel az 50. csillag.
A leghosszabb ideig használt zászló sokáig a 48 csillagos változat volt, 1912-től 1959-ig. A jelenlegi zászló2007. július 4-én megdöntötte ezt a rekordot.
1989-ben az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága azt a döntést hozta, hogy a zászlóégetés nem alkotmányellenes, mivel csupán a szólásszabadság kifejezése. 2006. június 28-án a szenátus ismét előterjesztette az ügyet, hogy minősítsék a zászlóégetést alkotmányellenesnek, de a házon belüli szavazáson egy szavazattal megbukott.
Kultúra
A zászló kulturális jelentősége egyedülálló, a nagyrészt bevándorlók leszármazottaiból álló nemzet számára az egységet és az együttélést jelképezi. Az iskolások minden tanítási nap kezdetén hűségesküt (Pledge of Allegiance) tesznek, kifejezve a lojalitásukat a zászlóhoz és a köztársasághoz, amelyet a zászló jelképez. Ugyanezt az esküszöveget a felnőttek is elmondják ünnepélyes alkalmakkor. Maga a zászló természetesen mindenkinek jelenthet mást is, leginkább az Alkotmányt és a Bill of Rightsot, ami a nemzet demokratikus jogait foglalja össze.
Akárcsak Magyarországon, Amerikában is kitűzik a zászlót bizonyos ünnepnapokon, például az Elnök napján, a Veteránok napján és leginkább július 4-én, a nemzeti ünnepen.
Irodalom
Allentown Art Museum. The American Flag in the Art of Our Country. Allentown Art Museum, 1976.
Herbert Ridgeway Collins. Threads of History: Americana Recorded on Cloth 1775 to the Present. Smithsonian Institution Press, 1979.
David D. Crouthers. Flags of American History. Hammond, 1978.
Louise Lawrence Devine. The Story of Our Flag. Rand McNally, 1960.
William Rea Furlong, Byron McCandless, and Harold D. Langley. So Proudly We Hail: The History of the United States Flag. Smithsonian Institution Press, 1981.
David Roger Manwaring. Render Unto Caesar: The Flag-Salute Controversy. University of Chicago Press, 1962.
Boleslaw Mastai and Marie-Louise D'Otrange Mastai. The Stars and the Stripes: The American Flag as Art and as History from the Birth of the Republic to the Present. Knopf, 1973.
Milo Milton Quaife. The Flag of the United States. 1942.
Milo Milton Quaife, Melvin J. Weig, and Roy Applebaum. The History of the United States Flag, from the Revolution to the Present, Including a Guide to Its Use and Display. Harper, 1961.
Albert M. Rosenblatt. "Flag Desecration Statutes: History and Analysis," Washington University Law Quarterly 1972: 193–237.
Leonard A. Stevens. Salute! The Case of The Bible vs. The Flag. Coward, McCann & Geoghegan, 1973.
Arnaldo Testi. Capture the Flag: The Stars and Stripes in American History (New York University Press; 2010) 192 pages. A European perspective on the symbolism and political, social, and cultural significance of the flag.