PROFILPELAJAR.COM

Az őslakók jogai közé tartoznak azok a jogosultságok, amely az őslakó népeket illetik meg különleges helyzetük figyelembevételével: nem csak a minden embert megillető emberi jogok, hanem az őslakó társadalom fennállásából következő gazdasági, szociális és kulturális jogokat (pl. őseik földjének, nyelvének, vallásának és kultúrájának megőrzése). Az őslakók jogait kifejezheti az alkotmány vagy nemzeti jogszabály, illetve elismeri a nemzetközi jog is, amely az őslakókat a kormányzat vagy magánérdekek túlkapásai ellen védelmezi.

Meghatározása és történelmi háttere

Az őslakók jogai azokat illetik meg, akik az őslakókhoz tartoznak, vagyis egy adott terület eredeti lakosai voltak a térség gyarmatosítása előtt.^[1]^[2]^[3]^[4] Az, hogy ki tartozik egy adott országban az őslakók közé, rengeteg vita tárgyát képezte, de legáltalánosabb definíciója^[5] azokra a társadalmakra utal, amelyek egy adott területen éltek a nyugat-európai gyarmatosítók megjelenése előtt. Az őslakók jogai éppen ezeket a társadalmakat, illetve azok maradványait védelmezik.

Az őslakók meghatározása országonként eltérő lehet, ezért vita tárgyát képezheti, hogy kit illetnek meg az őslakók jogai: ebben a vonatkozásban a túlságosan megengedő definíciót éppolyan hátrányosnak tekintik, mint a túlságosan szigorút.^[4]^[6]

Az európai gyarmatosítás története során már a reneszánsz idején felmerült az őslakók jogainak védelme: a gyarmatosítók küldetését elfogadva is voltak olyanok, akik felemelték hangjukat az őslakókkal szembeni embertelen bánásmód ellen és társadalmuk, kultúrájuk megőrzése mellett.^[7]

Az őslakók jogainak elismertetése és védelme sok esetben kapcsolódott össze más jogvédő mozgalmakkal: gazdasági és társadalmi helyzetük, illetve lakhelyük miatt az őslakók védelme sokszor kapcsolódott szociális és környezetvédelmi mozgalmakhoz.^[8]^[9]^[10] Egyes tudósok és szervezetek (mint pl. a Rainforest Foundation) véleménye szerint az őslakók jogainak, társadalmának, hagyományos életformájának megőrzése szorosan kapcsolódik az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, a kulturális és a biodiverzitás megőrzéséhez.^[11]^[12]^[13]

Az őslakók jogainak képviselete

Az őslakó társadalmak emberi és más jogainak, követeléseinek, illetve az őslakók identitásának képviselete minden országban más és más módon valósul meg. Számos szervezet létezik nemzeti és nemzetközi szinten (ld. pl. Finnugor Népek Világkongresszusa), amely valamilyen módon az őslakók képviseli, és az őslakó nemzetek is számos helyen hozták létre saját kulturális, szociális, politikai vagy egyéb célú intézményeiket.^[14]

Nemzetközi szervezetek

Számos nemzetközi önkéntes szervezet (mint pl. Friends of Peoples Close to Nature Archiválva 2013. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Survival International és Cultural Survival) célja az őslakók jogainak képviselete. Ezek a szervezetek az őslakók földjeinek, nyelvének, kultúrájának, szokásainak védelmével, üldöztetésük ellen harcolnak, illetve azt akarják megakadályozni, hogy az őslakókra rákényszerítsék a nyugati kultúra elvárásait.^[15]^[16]

Az Egyesült Nemzetek

Az őslakók jogainak képviseletét az Egyesült Nemzetek Szervezetében az ENSZ őslakó népekkel foglalkozó munkacsoportja Working Group on Indigenous Populations (WGIP) végzi. 2000-ben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (United Nations Human Rights Council) határozatot hozott, hogy egy állandó tanácsadó testületet (United Nations Permanent Forum on Indigenous Issues (PFII)) hoz létre az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (United Nations Economic and Social Council^{[halott link]}) mellett. 2004. decemberben az ENSZ közgyűlése a 2005 – 2014 közötti évtizedet a világ őslakó népeinek második évtizedévé nyilvánította. Az évtized célja az őslakó népeket sújtó problémák elleni jobb nemzetközi összefogás elősegítése, elsősorban a kultúra, az oktatás, az egészségügy, az emberi jogok, a környezetvédelem, illetve a társadalmi és gazdasági fejlődés területén.

2007. szeptember 13-án, több mint 25 éves előkészítő munka után, az ENSZ közgyűlése nyilatkozatot fogadott el az őslakó népek jogairól és azok védelméről.^[17]^[18]^[19] A nem-kötelező nyilatkozat meghatározza az őslakók egyéni és csoportos jogait, illetve a kultúrához, nyelvhez, foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és más területekhez fűződő specifikus jogaikat. A nyilatkozat ellen szavazott négy, jelentős őslakó populációval rendelkező ország: az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland és Ausztrália. 11 ország tartózkodott, így 143 ország támogatta a nyilatkozatot.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. sz. ajánlása

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (International Labour Organisation) 169. számú ajánlása a foglalkoztatáspolitikáról^[20] is foglalkozik az őslakó népekkel, illetve az őslakók munkához és foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogaival, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmával. Az ajánlás elismeri a földtulajdonhoz való jogaikat, egyenlőségüket és szabadságukat, illetve jogukat az őslakókat érintő döntések meghozatalában való részvételre.^[21]^[22]^[23]

Amerikai Államok Szervezete

2001 óta foglalkozik az AÁSZ az őslakó népek jogairól szóló nyilatkozat megszövegezésével.^[24]

Jegyzetek

↑ Lindholt, Lone. Human Rights in Development Yearbook 2003: Human Rights and Local/living Law. Martinus Nijhoff Publishers (2005). ISBN 9004138765
↑ Gray, Andrew. Indigenous Rights and Development: Self-Determination in an Amazonian Community. Berghahn Books (2003). ISBN 1571818375
↑ Keal, Paul. European Conquest and the Rights of Indigenous Peoples: The Moral Backwardness of International Society. Cambridge University Press (2003). ISBN 0521824710
↑ ^a ^b Kuppe, Rene. Law & Anthropology: "Indigenous Peoples, Constitutional States And Treaties Of Other Constructive Arrangements Between Indigenous Peoples And States". Brill Academic Publishers (2005). ISBN 9004142444
↑ Ld. pl.
↑ Archivált másolat. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
↑ Anaya, S. James. Indigenous Peoples in International Law. Oxford University Press (2004). ISBN 0195173503
↑ http://www.ciesin.columbia.edu/TG/PI/RIGHTS/indig.html
↑ Archivált másolat. [2015. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
↑ https://web.archive.org/web/20100620122606/http://www.law.uoregon.edu/org/jell/docs/211/OEL105.pdf
↑ http://www.treehugger.com/files/2008/10/indigenous-rights-reduced-emissions-deforestation.php
↑ Stevens, Stanley. Conservation through cultural survival: indigenous peoples and protected areas. Island Press (1997). ISBN 1559634499
↑ United Nations, State of The World's Indigenous Peoples – UNPFII report, First Issue, 2009
↑ Pl. Ausztráliában az Aboriginal and Torres Strait Islander Commission (ATSIC), az Egyesült Államokban az Inter-Tribal Environmental Council (ITEC), New Age Frauds and Plastic Shamans (NAFPS), illetve az egyes államokban, illetve szövetségi szinten elismert törzsek
↑ friends of Peoples close to Nature website – Our Ethos and statement of principles. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.)
↑ Survival International website – About Us
↑ IWGIA: Declaration on the Rights of Indigenous Peoples. [2008. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 30.)
↑ Transindex -- Világ -- ENSZ-nyilatkozat az őshonos népek védelméről. [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
↑ A nyilatkozat teljes szövege angolul: Declaration on the Rights of Indigenous Peoples
↑ 169. számú ajánlás a foglalkoztatáspolitikáról. [2012. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
↑ UNPO – ILO 169: 20 years later
↑ Survival International – ILO 169
↑ Jones, Peris: When the lights go out. Struggles over hydroelectric power and indigenous rights in Nepal [1] Archiválva 2011. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben NIBR International Blog 11.03.10
↑ Ld. Working Group to Prepare the Draft American Declaration on the Rights of Indigenous Peoples

Külső hivatkozások

The Rights of Indigenous Peoples: Study Guide – University of Minnesota
Researching Indigenous People's Rights Under International Law – Steven C. Perkins
Indigenous Rights – International Encyclopedia of the Social Sciences, 2nd Edition
United Nations Declaration on the Rights of Indigenous Peoples
ILO Convention 169 (full text)
State of The World's Indigenous Peoples – UN report, First Issue, 2009

[1] Lindholt, Lone. Human Rights in Development Yearbook 2003: Human Rights and Local/living Law. Martinus Nijhoff Publishers (2005). ISBN 9004138765

[2] Gray, Andrew. Indigenous Rights and Development: Self-Determination in an Amazonian Community. Berghahn Books (2003). ISBN 1571818375

[3] Keal, Paul. European Conquest and the Rights of Indigenous Peoples: The Moral Backwardness of International Society. Cambridge University Press (2003). ISBN 0521824710

[Lawandanthropology-4] Kuppe, Rene. Law & Anthropology: "Indigenous Peoples, Constitutional States And Treaties Of Other Constructive Arrangements Between Indigenous Peoples And States". Brill Academic Publishers (2005). ISBN 9004142444

[5] Ld. pl.

[6] Archivált másolat. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)

[7] Anaya, S. James. Indigenous Peoples in International Law. Oxford University Press (2004). ISBN 0195173503

[8] ttp://www.ciesin.columbia.edu/TG/PI/RIGHTS/indig.html

[9] Archivált másolat. [2015. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)

[10] ttps://web.archive.org/web/20100620122606/http://www.law.uoregon.edu/org/jell/docs/211/OEL105.pdf

[11] ttp://www.treehugger.com/files/2008/10/indigenous-rights-reduced-emissions-deforestation.php

[12] Stevens, Stanley. Conservation through cultural survival: indigenous peoples and protected areas. Island Press (1997). ISBN 1559634499

[SOWIP-13] United Nations, State of The World's Indigenous Peoples – UNPFII report, First Issue, 2009

[14] Pl. Ausztráliában az Aboriginal and Torres Strait Islander Commission (ATSIC), az Egyesült Államokban az Inter-Tribal Environmental Council (ITEC), New Age Frauds and Plastic Shamans (NAFPS), illetve az egyes államokban, illetve szövetségi szinten elismert törzsek

[fpcn-15] friends of Peoples close to Nature website – Our Ethos and statement of principles. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.)

[survivalinternational-16] Survival International website – About Us

[17] IWGIA: Declaration on the Rights of Indigenous Peoples. [2008. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 30.)

[18] Transindex -- Világ -- ENSZ-nyilatkozat az őshonos népek védelméről. [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)

[19] A nyilatkozat teljes szövege angolul: Declaration on the Rights of Indigenous Peoples

[20] 169. számú ajánlás a foglalkoztatáspolitikáról. [2012. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)

[21] UNPO – ILO 169: 20 years later

[22] Survival International – ILO 169

[23] Jones, Peris: When the lights go out. Struggles over hydroelectric power and indigenous rights in Nepal [1] Archiválva 2011. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben NIBR International Blog 11.03.10

[24] Ld. Working Group to Prepare the Draft American Declaration on the Rights of Indigenous Peoples

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

PROFILPELAJAR.COM

Az őslakók jogai

Meghatározása és történelmi háttere

Az őslakók jogainak képviselete

Nemzetközi szervezetek

Az Egyesült Nemzetek

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. sz. ajánlása

Amerikai Államok Szervezete

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Read other articles:

Raclette

Diskografi T-ara

Pungoteague, Virginia

2021 Virginia lieutenant gubernatorial election

SpongeBob's Last Stand

Marbury v. Madison

Ху Ханьминь

Rodezno

Навчально-науковий інститут інноваційних освітніх технологій Західноукраїнського національного університету

Pembimbing Kemasyarakatan

Multiculturalism

Cathy Jamieson

Assembly of the Republic (Portugal)

Philip Johnson

Illegal Immigration Reform and Immigrant Responsibility Act of 1996

التهاب الشفة السفعي

Malpua

Dubai World Cup

مكتب إحصاءات العمل

Frank Perry