Avedik Félix/Avedik Bódog (Ávédik Félix) (Erzsébetváros, 1888. június 15. – Budapest, 1949. december 22.) magyar festőművész, törvényszéki bíró, újságíró, lapszerkesztő, járásbírósági elnök, jogász, történész, armenista. Felesége felvinci Takács Alice hegedűművész volt.

^[5]

Az erdélyi örmény Avedik család leszármazottja.^[6] Szülei: Avedik Simon és Persián Szidónia voltak.^[7] 1910-ben a Budapesti Tudományegyetemen jogtudományi doktori diplomát szerzett. Ezután Szablya-Frischauf Ferenc szabadiskolájában, majd Berlinben és Párizsban festészetet tanult. 1912–1915 között a Kincstári Jogügyek budapesti Igazgatóságának segédfogalmazója volt. 1915–1917 között az I. világháborúban, mint főhadnagy-hadbíró szolgált. 1917–1918 között Rózsahegyen járásbíró volt. 1918–1920 között, valamint 1921–1926 között a budapesti központi járásbíróság bírája volt. Közben 1920–1921 között a Kúrián a Sajtótanács jegyzőjeként tevékenykedett. 1926–1929 között a budapesti büntetőtörvényszék bírája, Töreky Géza sajtótanácsában szavazó- és tanácsvezető bíró volt. 1929–1939 között a budapesti büntető járásbíróság elnöke volt. 1939–1945 között a budapesti büntetőtörvényszék másodelnöke volt. 1946–1949 között Budapesten ügyvédként tevékenykedett.

Szerkesztette a Jogi Hírlap című folyóirat Büntetőjogi Döntvénytárát (I–V.). Több tanulmánya jelent meg a magyarországi örmények történetéről.

Sírja a Farkasréti temetőben található (35-14-3).^[8][9]

• A magyar örménység múltja és történeti jelentősége (Budapest, 1920)
• Az örmények (Herrmann Antallal és Hovhannesian Eghiával; Budapest, 1921)
• Az örmény nép múltja és jelene (Alexa Ferenccel, Budapest, 1922)
• Büntetőjog. I–III. (Budapest, 1931–1937)
• A büntetőbíráskodás (Budapest, 1938)
• A mozi és közönsége (Budapest, 1942)^[10]
• A fiatalkorúak nevelése és az igazságügyi hatóságok (Budapest, 1943)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Magyar katolikus lexikon

• Művészeti lexikon. Szerkesztette: Éber László. Társszerkesztő: Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• (szerk.) Bangha Béla: Katolikus lexikon I–IV., Budapest, A Magyar Kultúra Kiadása, 1931–1933
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
• Keresztény magyar közéleti almanach, 3. kötet: Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György. Szeged, 1988.
• Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
• A magyar feltámadás lexikona. Szerkesztette: Szentmiklóssy Géza. Budapest, Magyar Feltámadás Lexikona, 1930.
• Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
• Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6800-4  
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Országos Magyar Sajtókamara Évkönyve… Felelős kiadó: Gáspár Jenő. Budapest, Stádium Rt., 1940-1943.
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8