Az Auļi 2005-ben adta ki a 12 számból álló debütáló albumát Sendzirdēju címmel.[3] 2010-ben megjelent harmadik stúdióalbumuk Etnotranss (Ethnotrance) címmel, amelyet zenéjük bemutatására hoztak létre. Az albumon Andris Grunte bőgőn játszik.[4]
2013. május 4-én 10 éves jubileumi koncertet adtak a Palladium Rīga koncertteremben. Ugyanebben a hónapban a zenekar kiadta a legjobbnak tartott albumát, a Dižducis címűt, ami 12 korábban megjelent szerzeményt tartalmazott. A számokat Karlis Auzāns hangszerelte újra, és csatlakozott hozzájuk Juris Kaukulis a Dzelzs Vilksből, Zane Šmite folkénekes, Kilema (ének és valiha) és más vendégzenészek.[5]
2016-ban jelent meg ötödik stúdióalbumuk, a Gadalokos című, mely kompozíciókat tartalmaz a lett évszakokról (Fagyidő, Sörsnu idő, Tavasz, Virágidő, Szénaidő, Őszi idő, Mosásidő és Jégidő) és ünnepekről. Az albumot egy 1999–2000-es tukumsi régészeti ásatáson talált naptári medál ihlette.[6]
2017-ben az Auļi a Tautumeitas zenekarral közösen kiadott egy 13 számból álló albumot, a Lai māsiņa rotājās! címűt, amelyet az eljegyzések és az esküvők témakörnek szentelt. Az album elnyerte a lett zenei felvételek éves díját, mint 2017 legjobb népzenei albuma.[7] Lai māsiņa rotājās! a 26. helyezést érte el a 2018-as World Music Charts Europe listán, valamint a 38. helyet a 2018. áprilisi és 2018. májusi Transglobal World Music Chart-on.[8][9]
2019-ben 12 dalt tartalmazó albummal jelentkeztek Senĉu Balsis: Voices of the Ancestors címmel. Négy vendégzenész (Batzorig Vaanchig, Albin Paulus, Kai Somby és Edgars Lipors) működött közre, akik mindegyike sajátos éneklési stílust képviselt.[10] Két hónappal a stúdióalbum megjelenése után kiadtak egy élő koncertfelvételt erről az albumról Voices of the Ancestors címmel (élő itt: GORS, Rēzekne, 2019).
2021-ben 12 kompozícióból álló instrumentális albumuk: a Visapkārt jelent meg, Dolby Atmos térhatású hangtechnológiával.[11]
↑ A Tautumeitas 2015-ben alakult kortárs lett népzenei csoport.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Auļi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.