PROFILPELAJAR.COM

	Asóka
	Asóka egyik ábrázolása az 1. századból
	Maurja császár
	Uralkodási ideje
	i. e. 268 – i. e. 232
Elődje	Binduszara
Utódja	Dasaratha
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Maurja-dinasztia
Született	i. e. 304; Pátaliputra (Patna)
Elhunyt	i. e. 232.; Pátaliputra (Patna)
Édesapja	Binduszara
Édesanyja	Subhadrangi
Testvére(i)	Vitashoka
Házastársa	Tishyaraksha; Karuvaki; Devi; Padmavati; Asandhimitra;
Gyermekei	Kunala; Mahinda; Szangamittá; Tivala; Charumati;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Asóka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Asóka (dévanágari: अशोक, bráhmi: 𑀅𑀲𑁄𑀓 Asóka =„Gondtalan” felvett név, eredeti neve Pijadaszi =„Kedves tekintetű”, (i. e. 304 – i. e. 232) vagy Nagy Asóka az indiai Maurja-dinasztia harmadik császára, unokája Csandragupta Maurjának, aki Nagy Sándor hadjáratát követően meghódította India túlnyomó részét, majd élete végén szent életet élt.

Élete

Az első indiai uralkodó, aki a szubkontinens zavaros politikai viszonyait megszüntette, államát egységbe szervezte, és birodalmát a mai Afganisztán nyugati határaitól a Bengáli-öbölig kiterjesztette. Uralkodásának székhelye Magadha (a mai Bihár). Apja (Binduszára) uralkodása alatt mint alkirály a birodalom egyik tartományát igazgatta, de annak halála után véres háborúba keveredett testvéreivel. Kegyetlen, hírhedt diktátorként ismerték, de a kalingai háború (i. e. 265 – i. e. 263 körül, a mai Orisza környékén) véres mészárlásai után, amikor rádöbbent győzelmének iszonyatos következményeire, jelleme gyökeresen megváltozott. Elhatározta, hogy lemond minden további hódító háborúról.

A buddhizmus lelkes követője és propagátora lett, de egyben a birodalmában vallási toleranciát hirdetett. Hirdette, hogy az egyetlen győzelem, amit érdemes elérni, önmagunk legyőzése. Uralkodása hátralevő részét a nép erkölcsi felemelésére fordította. Kormányzati tisztviselőket, dharma-tisztviselőket jelölt ki, hogy jámborságra, könyörületre, részvétre, mértékletességre oktassák és baráti kapcsolatokra buzdítsák a népet. India-szerte emlékműveket állított Buddha életének eseményei színhelyén; az erőszakmentesség (ahimsza), a tolerancia, a szeretet elvét hirdetve. Szerzeteseket küldött ki a környező országokba is a buddhizmus terjesztésére.^[1] Felhagyott a vadászattal és vegetáriánus lett. Kórházakat alapított és korát messze megelőzve állatmenedékhelyeket létesített. Utakat építtetett és fejlesztette az öntözéses gazdálkodást a mezőgazdaságban. Erkölcsi és etikai tanításait számos, ma is meglévő kőbe vésett felirat hirdeti.

India történetében gyakran úgy emlegetik, mint Szamrát Csakravatin Asóka, azaz Asóka, a Császárok Császára.

A Mahabódhi templom (Bodh-Gaja, India) az Asóka által alapított korábbi templom helyén emelkedik

Lásd még

Jegyzetek

↑ http://www.buddhanet.net/e-learning/dharmadata/fdd9.htm

Források

Tenigl-Takács László. India története. Budapest: Medicina - Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 65. o. (1997). ISBN 963-243-824-8
Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 462. o. ISBN 963-05-6800-4
Michael H. Hart: 100 híres ember. Magyar Könyvklub 2003. ISBN 963-547-820-8
Fodor's India, 1973.